Eli Beer is a pioneer, social entrepreneur, President and Founder of United Hatzalah of Israel. In thirty years, the organization has grown to more than 6,500 volunteers who unite together to provide immediate, life-saving care to anyone in need - regardless of race or religion. This community EMS force network treats over 730,000 incidents per year, in Israel, as they wait for ambulances and medical attention. Eli’s vision is to bring this life-saving model across the world. In 2015, Beer expanded internationally with the establishment of branches in South America and other countries, including “United Rescue” in Jersey City, USA, where the response time was reduced to just two minutes and thirty-five seconds. Episode Chapters (0:00) intro (1:04) Hatzalah’s reputation for speed (4:48) Hatzalah’s volunteer EMTs and ambucycles (5:50) Entrepreneurism at Hatzalah (8:09) Chutzpah (14:15) Hatzalah’s recruitment (18:31) Volunteers from all walks of life (22:51) Having COVID changed Eli’s perspective (26:00) operating around the world amid antisemitism (28:06) goodbye For video episodes, watch on www.youtube.com/@therudermanfamilyfoundation Stay in touch: X: @JayRuderman | @RudermanFdn LinkedIn: Jay Ruderman | Ruderman Family Foundation Instagram: All About Change Podcast | Ruderman Family Foundation To learn more about the podcast, visit https://allaboutchangepodcast.com/ Looking for more insights into the world of activism? Be sure to check out Jay’s brand new book, Find Your Fight , in which Jay teaches the next generation of activists and advocates how to step up and bring about lasting change. You can find Find Your Fight wherever you buy your books, and you can learn more about it at www.jayruderman.com .…
Kedves Hallgatóink! Önök a XX. Század Intézet Podcast csatornájának fültanúi! A XX. század végén, a szovjet birodalom és a bipoláris világ megszűnésével végérvényesen befejeződött az a korszak, amely az emberiség történetének egyik legsötétebb és egyben legmozgalmasabb időszakát jelentette. Mindezzel együtt, lehetőség nyílt arra, hogy az immár lezárult korszakot a maga teljességében vizsgálja a történelemtudomány. A történetírás új feladattal gazdagodott; új szempontok, új nézőpontok alapján kell átgondolnia mindazokat az eseményeket és összefüggéseket, amelyek az elmúlt évszázadot meghatározták. Szükség volt tehát egy olyan új tudományos intézet megalakítására, amely fiatal kutatók bevonásával tesz kísérletet arra, hogy újragondolja a XX. század történelmét.Az Intézet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Köz-alapítvány munkaszervezeteként működik; fő célja a XX. század történelmének tudományos vizsgálata. Elsődleges feladata a magyar és a közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása.
Kedves Hallgatóink! Önök a XX. Század Intézet Podcast csatornájának fültanúi! A XX. század végén, a szovjet birodalom és a bipoláris világ megszűnésével végérvényesen befejeződött az a korszak, amely az emberiség történetének egyik legsötétebb és egyben legmozgalmasabb időszakát jelentette. Mindezzel együtt, lehetőség nyílt arra, hogy az immár lezárult korszakot a maga teljességében vizsgálja a történelemtudomány. A történetírás új feladattal gazdagodott; új szempontok, új nézőpontok alapján kell átgondolnia mindazokat az eseményeket és összefüggéseket, amelyek az elmúlt évszázadot meghatározták. Szükség volt tehát egy olyan új tudományos intézet megalakítására, amely fiatal kutatók bevonásával tesz kísérletet arra, hogy újragondolja a XX. század történelmét.Az Intézet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Köz-alapítvány munkaszervezeteként működik; fő célja a XX. század történelmének tudományos vizsgálata. Elsődleges feladata a magyar és a közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása.
Az előző adásban Csurka István személye körüli elhallgatásról és az életét meghatározó eseményekről beszélgettünk. Foglalkoztunk politikai pályáját jelentősen körvonalazó beszédeivel, váteszi szerepével. A második adásban az őt ért legfontosabb kritikákról lesz szó: • Az „ügynökkérdésről” • Antiszemitizmusáról • A megítélésével kapcsolatos kettős mércéről • Az MDF-ről, Antall Józsefről és a rendszerváltoztatásról megfogalmazott véleményéről Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélget.…
Csurka István megkerülhetetlen alakja a XX. századi magyar történelemnek. Sok éven keresztül figyelmen kívül hagyott írói és politikusi tevékenységének újraértékelése és bemutatása fontos mindazok számára, akiknek nincsen személyes benyomásuk a huszadik század egyik ikonikus közéleti szereplőjéről. A rendszerváltoztatás egyik szellemi megalapozójáról, a XX. Század Intézet Csurka 90 - Idő és sors címmel rendezett konferenciát a tavalyi évben. Most, a Félmúltban két részen keresztül folytatjuk Csurka István életművének bemutatását. Az első adásban szó lesz: • Életének legmeghatározóbb élményéről, az 1956-os forradalom és szabadságharcról • A New Yorkban 1986. március 15-én elhangzott: A véres kard című beszédéről • A rendszerváltoztatás előtti Magyarország összellenzéki találkozóján elhangzott, 1985-ös monori beszédéről • Váteszi szerepéről • Nyelvezetéről és humoráról • A tavalyi konferenciánk, valamint a róla készült szobor avatásának visszhangjáról Az adásban Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélget.…
Lépten nyomon találkozunk a fasizmus vádjával, legutóbb éppen az amerikai elnökválasztás során került előtérbe a kifejezés. De mit is jelent eredetileg, milyen tartalmak rakódtak rá az idők folyamán, és ami a legfontosabb: változatlanul hatékony politikai támadás, vagy netán éppen ellenkezőleg. 2025-re eljutottunk a fogalom kiüresedéséhez. Résztvevők: Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, az XX. Század Intézet főigazgatója, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója, Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa, az eseményt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.…
80 éve fejeződött be a második világháború. Új adásunkban megvitatjuk, mi minden dőlt el 1945-ben, és ami talán még izgalmasabb kérdés, hogy máig abban a világrendben élünk-e ami 1945-ben létrejött, vagy netán ez egy mára már teljesen lezárt korszak? Mit jelent ez az év Magyarország, Európa, az Amerikai Egyesült Államok és az egész világ számára? Megvitatjuk mindezeket a FÉLMÚLT: 1945 – 80 éve történt című adásában állandó beszélgetőpartnereinkkel Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével és Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálja.…
1956 a 20. századi magyar történelem talán legfontosabb évszáma. A forradalom és szabadságharc eseményei azonban a világtörténelem lapjain is kiemelt helyet foglalnak el. Hogyan fogadta a világ közvéleménye a magyar eseményeket? Hogyan reagáltak a szuperhatalmak 1956 eseményeire? Van-e kapcsolat a szabadságharc leverése és a szuezi válság között? Mire világított rá a szabadságharc leverése és a nyugati - különösen az amerikai - politikai elit passzív reakciója? Félmúlt című műsorunk megtekintésével valamennyi kérdésre választ kaphat. Az adás vendégei Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. Aki kérdez: Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze.…
Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán. Az adás vendégei Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetést Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója moderálta.…
A beszélgetés résztvevői Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze voltak. A beszélgetés házigazdája Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója volt. A Hitler–Sztálin-paktum megszületésének körülményeivel kapcsolatban Fekete Rajmund felvázolta, hogy 1939. augusztus 23-án Joachim von Ribbentrop német és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet külügyminiszterek Moszkvában találkoztak, hogy egy kölcsönös megnemtámadási szerződést írjanak alá országaik között. A 10 évre szóló szerződésben a felek megállapodtak, hogy egymás ellen nem indítanak támadó hadjáratot, harmadik fél támadása esetén a támadó felet semmilyen módon nem támogatják, illetve nem lépnek be olyan szövetségbe, ami a másik ellen küzd. A tárgyalások valódi mivolta viszont arról szólt, hogy se a szovjetek se a nácik ne kerüljenek a jövőben egy kétfrontos háborúba, emellett pedig megszületett egy titkos záradék. Ebben a titkos záradékban a nemzetiszocialista és a nemzetközi szocialista két totális diktatúra képviselői felosztották egymás között Kelet-Európát. Balogh Gábor hozzátette, hogy a világ közvéleménye hamar megismerte a két diktatúra közötti megnemtámadási szerződés létrejöttét, viszont a titkos záradékról egészen Rudolf Hess nürnbergi per alatt tett vallomásáig semmit nem tudott. Ennek ellenére még hosszú évtizedekig jótékony hallgatás övezte a titkos megállapodás pontos részleteit. Ez nem csak a németek és a szovjetek részéről volt jellemző, de a nyugati világ részéről is. Erre az egyik legfőbb ok az volt, hogy 1941 után a Szovjetunió a britek, a franciák és az amerikaiak szövetségesévé vált. Ezért egészen 1989–1990-ig a titkos záradék részleteit homály fedte, hiszen a demokratikus országok nem szívesen akarták beismerni, hogy egy háborús bűnös, egy Kelet-Európát diktatórikusan felosztó birodalom szövetségesükké vált egy másik diktatúra elleni harcban.…
Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. A Félmúlt nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk. Vendég: Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke Beszélgetőpartner: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója…
A magyarországi zsidó holokauszt egy kulcskérdés a huszadik századi történelmünk megértése szempontjából. Ennek megismeréséhez ad biztos kapaszkodót ,, A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája " című e-könyv. A kötet legegyedibb része többek között az az antiszemita értelmező zsebszótár, ami segítséget nyújt abban, hogy hogyan kell értelmezni azt a szókészletet, amit az antiszemita érzületű csoportok alkalmaztak. A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszor célja a kisenciklopédiával az volt, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba, hogy legyen egy olyan megbízható alapja az erről a témáról szóló vitáknak, amely elérhető, ha bárki elbizonytalanodna valamilyen kérdésben - mondta Baczoni Dorottya, Intézetünk igazgatója A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája e-könyv kapcsán.…
Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét sokan az 1956-os forradalom himnuszának nevezik. Legújabb Szöveg podcastunkban a költemény és annak szerzője kapcsán a kommunista diktatúra kultúrpolitikájáról, túlélési stratégiákról és az alkotás lehetőségeiről beszélgetünk. Szóba kerül, hogy milyen szövegváltozatai vannak a versnek, mennyire általános érvényű, és miért ez az ékköve Illyés költészetének. Feltárul előttünk Illyés Gyula viszonya a fennálló kommunista diktatúrához, és megtudjuk azt is, hogy milyen szerepet játszott az irodalmi életben. Soltész Márton irodalomtörténész , a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója és Apor Attila történész, a XX. Század Intézet munkatársa beszélgetett.…
Tényleg olyan rózsaszín Barbieland vagy létezik árnyoldala is? Adásunkban egy látszólag könnyed téma, egy fiktív személy, Barbie áll a középpontban, akiről Greta Gerwig legutóbbi mozifilmje kapcsán beszélgetünk. - Mennyiben kell Barbie-t a feminizmus kontextusában vizsgálnunk? - Mennyire volt radikális Barbie a saját korában? - Milyen nőképet sugallt régen és most? - Valóban olyan sokszínű Barbie vagy ez csak a látszat? Mit üzen a film? - Egyértelmű propaganda vagy erősebb üzenet a benne rejlő önirónia és szatíra?…
Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket. „Franciaország, ha csúnyán akarok fogalmazni, nagyon gyorsan elvesztette a második világháborút.” Az Évek Annie Ernaux leghíresebb műve, melyben saját életén keresztül mutatja be Franciaország történelmét a megszállást követően Nikolas Sarkozy hatalomra kerülésééig. A politikatörténeti események mellett nagy hangsúlyt kapnak azok a társadalmi kérdések, melyeknek fontos szerepük volt az író életében. Miközben telnek az évek, szembesülünk azzal, hogy a társadalmi narratíva milyen irányba változik. A nagyszülők kihalásával egyre kevesebbet beszéltek a háborúról a vasárnapi ebéd mellett, előtérbe kerültek a szülők által preferált javak megszerzéséről szóló diskurzusok, amire az író generációja 1968-ban nemet mondott. Átélhetjük, hogy miképpen szabadult fel a nő a társadalmi elnyomás alól, a szexuális forradalom kapcsán pedig a nemiség naturális megélését. Ezek mellett a francia társadalomban megjelenő politikai, etnikai feszültségek is bemutatásra kerülnek. Olvasás közben feltárul előttünk az író baloldal iránti szimpátiája. Tisztelettel beszél De Gaulle-ról, és nehezen hitte el azt, mikor 1981-ben Mitterrand-ot az első baloldali köztársasági elnökként megválasztották. Műsorunkban Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértővel körbejárjuk azokat a főbb állomásokat, melyek meghatározták Franciaország huszadik századi történelmét, ezzel is hozzájárulva a mű megértéséhez.…
Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket. Míg korábbi adásainkban főleg regényekkel foglalkoztunk, addig az elkövetkező néhány műsorban verseken keresztül mutatjuk be azok történelmi hátterét. Középiskolás hallgatóink figyelem, a sorozatunkban tárgyalt összes mű előkerül az órákon is. Ebben az adásban Ady Endre 1917-ben írt ,,Emlékezés egy nyár-éjszakára” című versét vizsgáljuk meg, hogy megértsük az első világháború mélyebb hátterét, jelentőségét, és annak társadalmi reakcióit. Tartsatok velünk!…
Félmúlt: Oppenheimer és Teller Miben merül ki a tudósok felelőssége egy tömegpusztító fegyver kifejlesztése kapcsán, milyen morális kérdéseket vet fel az atombomba megalkotása? Mi alakította Teller Ede antikommunista meggyőződését és hogyan értékelhetjük Robert Oppenheimer kommunista szálaktól nem mentes múltját? Milyen Oppenheimer és Teller megítélése ma? Akik beszélgetnek: Schmidt Mária – történész, a XX. Század Intézet főigazgatója Magyarics Tamás - történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Moderátor: Baczoni Dorottya – történész, a XX. Század Intézet igazgatója…
J. F. Kennedy az amerikai közvéleménykutatások alapján a mai napig jelen van a tíz legnépszerűbb elnök között, személye változatlanul része a közbeszédnek. Vajon mennyiben játszott szerepet az elnök és stábja által végzett proaktív sajtómunka Kennedy bel- és külpolitikájának alakulásában és abban, hogy a mai napig érezzük az elnök hatását? A nyár utolsó Félmúltjában, a JFK körüli rajongás okairól, a személyét övező mítoszokról és főként politikai imázsának jelentőségről beszélgetünk. Akik beszélgetnek: Fekete Rajmund, Az amerikai álom (vége) John F. Kennedy kötet szerzője, történész, Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Böszörmény-Nagy Gergely Brain Bar jövőfesztivál alapítója MOME Budapest alapítványi elnöke. Moderátor: Baczoni Dorottya XX. Század Intézet igazgatója…
„Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség”- A mű, amely Örkényt visszaemelte az irodalmi életbe, a Tóték című kisregény eredetileg filmforgatókönyvnek készült. Az író a hatvanas évek derekán Fábri Zoltán filmrendezővel együtt szerette volna a történetet vászonra vinni, a döntéshozók azonban, a fent idézett szavak övezte kritika mentén letiltották a forgatást. Az abszurditás műfaji magasságait is elérő művét Örkény ezután regénnyé dolgozta át, melyből nem sokkal később idehaza nagysikerű színdarab lett, amelyet Nyugaton is több helyen bemutattak. Tóték történetét, amelyben minden szereplő áldozat és amiben mindenki elbukik, végül Fábri Zoltán rendezésében, 1969-ben mégis megfilmesítették. Örkény István 1967-ben megjelent kisregénye az olvasót a második világháború abszurditásába kalauzolja el. A Mátraszentannán élő Tót család egytelen fiú gyermeke, Gyula a keleti fronton szolgál. Levelében tudatja szüleivel, hogy parancsnoka, az őrnagy elfogadta a meghívást, hogy szabadságát Mátraszentannán töltse el. A falu postása, Gyuri atyus bár első pillantásra mellékszereplőnek tűnik, mégis az egyik legfontosabb alakja a műnek. Mivel kedveli Tótékat, a rossz hírt hozó leveleket egyszerűen nem kézbesíti, így nem tudják meg, hogy fiuk elesett a fronton. Az olvasó számára azonban abszurdnak tűnik, ahogy Tóték alávetik magukat az őrnagynak, és elviselik minden szeszélyét. Dr. Szigethy Gábor író, rendezővel beszélgettünk a mű keletkezéséről, a dráma és a kisregény közötti különbségről, az erőszakhoz való alkalmazkodás, illetve az ellenállás személyes határairól és arról, hogy Örkény szerette-e a Tótékat. Tarts velünk!…
David Ben-Gurion neve talán kevesek számára cseng ismerősen. Ő volt az a személy, aki 1948 májusában kikiáltotta Izrael államot, majd az új ország első miniszterelnöke lett, így alapjaiban formálta annak arcélét. Ha meg akarjuk érteni az izraeli kormányalakítás nehézségeit, vagy az izraeli–palesztin konfliktus mozgatórugóit, akkor mindenképpen beszélnünk kell David Ben-Gurionról is. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulóján róla beszélgetünk. -Hogyan változtak meg a regionális viszonyok a Közel-Keleten 1948 után? -Hogyan alakította át a nemzetközi politikai viszonyokat Izrael állam létrejötte? -Milyen szerepet töltött be David Ben-Gurion abban a cionista mozgalomban, amit Herzl Tivadar indított útjára? Vendégeink: Hegyi Gyula publicista, politikus, volt európai parlamenti képviselő Veszprémy László Bernát, történész, újságíró, az MCC Corvinák főszerkesztője Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet igazgatója…
Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban ismét az egyik legnépszerűbb magyar regény, az Abigél áll a középpontban. Korábbi adásunkban történelmi szemszögből jártuk körbe Szabó Magda legendás kötetét, ez alkalommal pedig a műben megjelenő református szellemiségről, a legfontosabb kálvinista értékekről és az egyház védelmező szerepéről mesél nekünk vendégünk, Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. A regény elején, Gina, a főhős egy szigorú református internátusba kerül, ahol nehezen szokja meg az ott uralkodó szigort és a számos értelmetlennek tűnő szabályt. A regény végére viszont ráébred arra, hogy éppen ezeknek köszönheti, hogy megmenekül a második világháború szörnyűségeitől. Míg az erődszerű iskola falain kívül számtalan veszély vár Ginára, a falakon belül a rejtélyes Abigél óvja a diákokat és segít rajtuk a lehetetlennek tűnő helyzetekben is. De hogyan jelenthet védelmet valami, ami ekkora mértékben korlátoz? Beszélgetésünkben szó esik a szereplők mindennapjaiban hangsúlyos rendről, fegyelemről és engedelmességről, egyén és közösség viszonyáról, test és lélek kapcsolatáról, valamint a református egyház zsidómentésben vállalt szerepéről. Arról is szót ejtünk, hogy Abigél jelenléte vajon a bálványimádás vagy a védelmező isteni gondviselés megnyilvánulásának számít inkább. Ha tudni akarod, hogy mit jelent a Matula jelszava, vagy érdekel milyen volt Balog Zoltán első személyes találkozása az általa csodált Szabó Magdával, hallgasd végig adásunkat! Kövessetek minket további felületeinken is! Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Az állítólagos indok: tömegpusztító fegyverek, kapcsolat az Al-Kaidával. Az állítólagos cél: terrorizmus elleni harc, államépítés. Két évtized távlatában már lehetőségünk van arra, hogy értékeljük a 2003-ban kirobbant iraki háború eseményeit, valamint hogy megvitassuk 𝗚𝗲𝗼𝗿𝗴𝗲 𝗪. 𝗕𝘂𝘀𝗵 egykori republikánus amerikai elnök és 𝗧𝗼𝗻𝘆 𝗕𝗹𝗮𝗶𝗿 volt munkáspárti brit miniszterelnök háborúban vállalt szerepét. Milyen ideológiai, geopolitikai és gazdasági érdekek fűződtek az iraki háború kirobbantásához? Ha nem 𝗚𝗲𝗼𝗿𝗴𝗲 𝗪. 𝗕𝘂𝘀𝗵 az elnök, elkerülhető lett volna a háború? Miért nem sikerült a briteken kívül más támogatókat szerezni a háborúhoz? Háborús bűnösöknek tekinthető 𝗚𝗲𝗼𝗿𝗴𝗲 𝗪. 𝗕𝘂𝘀𝗵 és 𝗧𝗼𝗻𝘆 𝗕𝗹𝗮𝗶𝗿? Vendégeink: Fekete Rajmund, történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa Magyarics Tamás, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet igazgatója.…
Ne csak olvasd, hallgasd is meg, mitől érdekesek a Neked szánt kötelező olvasmányok! Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban egy kultikus magyar regény, az Iskola a határon áll a középpontban. Ottlik Géza 1959-ben megjelent kötetével a legtöbben már középiskolában találkoztunk, de akárhányszor újraolvassuk Bébé, Medve Gábor és Szeredy Dani 1923-ban kezdődő katonaiskolai történetét, mindig újabb részleteket fedezhetünk fel benne. Vendégünk, Dr. Horváth Kornélia irodalomtörténész, az Ottlik-életmű kutatója volt, aki sok egyéb mellett beszélt a regény különböző értelmezési szintjeiről és arról, hogy milyen sok helyen tetten érhető benne az elnyomó rendszerek kritikája. Az 1959-ben kiadott mű egy fejlődéstörténeti regény a zsarnokságról, önérvényesítésről és belső szabadságról, de ha figyelmesen olvassuk, kiviláglik, hogy a szöveget teljes egészében átszövi a történelem. Nem csak a cselekmény kereteit adó 1923-as, 1944-es és 1957-es évre kell figyelnünk, mert a belső monológokon, elszórt tárgyi és nyelvi emlékeken keresztül sok évszázad magyar múltja is megelevenedik. A beszélgetésben szó volt a regény megannyi történelmi utalásáról, az emlékezés tökéletlenségéről, és arról, hogy a Kádár-rendszer diktatórikus keretei között Ottlik, a szereplők szavain és az általuk átélt eseményeken keresztül mennyire finom rendszerkritikát fogalmazott meg. Végül megtudhatjuk azt is, hogyan érnek össze a műben Dosztojevszkij gondolatai és Kertész Imre Sorstalansága.…
Félmúlt – Ő nyerte meg a hidegháborút címmel. Akik beszélgetnek: Békés Márton, történész-politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. Amiről szó lesz: A 70-es évek enyhülési politikája az USA térvesztését eredményezte, így az USA tekintélyének visszaszerzése központi kérdéssé vált. Ronald Reagan megerősítette az amerikaiak önbizalmát, visszaadta harci kedvüket és egyértelművé tette, hogy célja a Szovjetunió megdöntése: „mi győzünk, ők vesztenek.” A napokban volt 40 éve, hogy az egyik legismertebb amerikai elnök meghirdette a csillagháborús tervét, ami fordulópontot hozott a hidegháború menetében. Miben hozott újat a színészből lett politikus elnökségének időszaka 1981-től 1989-ig, mitől lett Reagan egy igazi ikon? Milyen máig kiható változások történtek elnöksége alatt a külpolitika, a politikai kommunikáció vagy a kulturális kérdések terén?…
Teng Hsziao-ping, 1978-tól 1989-ig vezette Kínát és haláláig minden lényeges kérdésben döntő szava volt. Mao Ce-tung halála után forradalmi változást indított el, amelynek világtörténelmi jelentősége a bolsevik puccshoz mérhető. Ha meg akarjuk érteni a mai Kínát, ki kell térnünk Teng Hsziao-ping korszakára és politikájára is. De vajon mekkora részben járult hozzá Teng politikája a mai Kínához? Akik erről beszélgetnek: Dr. Horváth Levente, a Neumann János Eurázsia Központ igazgatója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója Az adásban exluzív vendégént megszólal: David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója.…
Legújabb középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban a fiatalok és felnőttek közös kedvencéről, az Abigélről lesz szó. Szabó Magda 1970-ben megjelent legendás regényének lapjain a szigorú Matula református nevelőintézet mindenki által ismert lakói: Vitay Gina, Torma Piroska, Zsuzsanna testvér, Kőnig és a többiek mindennapjai mellett a második világháború kegyetlen időszaka elevenedik meg. A regény mentén Dr. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgetünk az országban szerveződő ellenállásról, a zsidóság helyzetéről, Magyarország mozgásteréről és a német megszállásról is. Tarts velünk! #Szövegpodcast Kövessetek minket további felületeinken is! Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Kertész Imre Nobel-díjas írónk Sorstalanság című regénye mára igazi klasszikussá vált. De vajon ismerjük-e és értjük-e eléggé a regényt? Szöveg podcastunk legújabb adásából fény derül a mű keletkezési körülményeire, megtudjuk, hogy Kertész melyik műve volt számára a legkedvesebb, milyen motívum köti össze az életművét, és miben rejlik a Sorstalanság különlegessége? Szóba kerül még megalkuvás, magyarság és szabadság kérdése is. Aki beszélget: Intézetünk munkatársa, Lakházi Ákos és Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos munkatársa. Tarts velünk! Kövessetek minket további felületeinken is! Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Hogyan lehet tovább élni egyéni és kollektív szinten azzal a traumával amit a holokauszt jelentett, miközben az egyik diktatúrát pillanatokon belül egy másik váltotta fel? A Félmúlt: Akik maradtak - Diktatúrából diktatúrába című rendezvényén ezúttal egy klinikai szakpszichológus, Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója lesz segítségünkre, hogy többek között ennek a fontos kérdésnek is utánajárjunk. Aki moderál: Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója.…
George Orwell fő műve az 1984 volt, mely tűpontos leírást ad a totalitárius diktatúrák működéséről. Megújult, immár középiskolásoknak szóló podcastunkban a könyvben leírtakat hasonlítottuk össze a 20. századi totalitárius diktatúrákkal. A második adásban Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze és a műsorvezető, Apor Attila, a XX. Század Intézet történésze beszélgetnek. Kövessetek minket további felületeinken is! Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Érzékeny receptorok, egyéni hang, sajátos látásmód és meg nem alkuvás. Kamerapárbaj címmel megjelent Vitézy László filmrendező, forgatókönyvíró, producer életpályáját bemutató könyv. Laudál: Káel Csaba, magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet igazgatója. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Franciaország legnagyobb horderejű, az antiszemitizmus és a zsidóság vonatkozásában kulcsfontosságú, a közvéleményt évekig foglalkoztató peréről, a Dreyfus-ügyről beszélgettünk. Témaindítónk a Roman Polanski rendezésében napvilágot látott Tiszt és kém – A Dreyfus ügy (2019) című film. • „Az Ügy” – miért emlegetik így a mai napig Franciaországban? • Hogyan lett Franciaország a szabadság, egyenlőség, testvériség hazájából az antiszemitizmus egyik „tűzfészke” a századfordulóra? • Miben hozott újat a per a sajtó és az értelmiség vonatkozásában? • Milyen volt a per fogadtatása Magyarországon és érdemes-e párhuzamba állítani a nálunk lezajlott tiszaeszlári vérvádperrel? FEJEZETEK Bevezető 00:00 Tárgyalás 03:50 Beszélgetőpartnerek: Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa Bolgár Dániel történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának adjunktusa Moderátor: Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Középiskolások figyelem! Jól ismert könyves sorozatunkat új, középiskolai kötelező, illetve ajánlott irodalmakról szóló részekkel gazdagítjuk. A következő epizódokban olyan regényekről fogunk történészi szemszögből beszélgetni, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkodásunkat formálják. Célunk, hogy a számotokra előírt olvasmányok történeti kontextusát megvilágítsuk, segítve ezzel a szépirodalmi szövegek feldolgozását és a megértés folyamatát egyaránt. Az első adásban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéről beszélget Veszprémy László Bernát történész újságíró és a műsorvezető, Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történésze. A beszélgetés rövid összefoglalóját a XX. Század Intézet honlapján olvashatjátok. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Mi vezetett az évtizedekig tartó északír konfliktus kirobbanásához és mi történt azóta? Véres vasárnap, éhségsztrájk, IRA és internálások: mit is takar "A bajok" időszaka Észak-Írországban? Az 1998-ban megkötött nagypénteki megállapodás mennyiben oldotta fel a konfliktust? Mit befolyásol a Brexit Észak-Írország szempontjából, hoz-e változást II. Erzsébet királynő halála, és vajon várható-e a közeljövőben népszavazás Észak-Írország függetlenedéséről? Többek között ezekről is beszélget a nemrég bemutatott nagysikerű, Kenneth Branagh által rendezett Belfast című film kapcsán: Egedy Gergely - történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Gálik Zoltán - nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. A beszélgetést moderálja: Baczoni Dorottya - történész, a XX. Század Intézet igazgatója. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Intézetünk podcast-sorozatának legújabb adásában Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus alapítója, Herzl Tivadar volt a középpontban. Alapítványunk gondozásában idén megjelent naplója régóta fennálló hiányt pótolt Magyarországon. A stúdióban intézetünk igazgatója, a napló szerkesztője, Baczoni Dorottya beszélgetett Veszprémy László Bernát történésszel, újságíróval, a kötet recenzensével. Herzl naplója először az 1920-as években jelent meg németül, magyar nyelven csak szemelvények láttak napvilágot egészen 2022-ig. Veszprémy László Bernát szerint nem véletlen, hogy éppen a mai Magyarországon jelenhetett meg teljes terjedelmében a napló, amikor a nyugati akadémiai életben sokan a „gonosz nacionalizmusok” zsidó válfajaként tekintenek a cionizmusra. Igaz, hogy halála után csaknem fél évszázaddal születhetett meg Izrael állam, Herzl szerepe mégis egyedülálló. Veszprémy elmondta, hogy a korai „proto-cionisták” után Herzl gyakorlati, politikai programot is adott a cionizmusnak. Hozzátette, hogy érdekes módon éppen egyes antiszemita szerzők is a zsidók palesztinai államalapítása mellett foglaltak állást, így Magyarországon például Istóczy Győző, az Antiszemita Párt alapítója, akinek ehhez kapcsolódó beszéde a cionista történetírásban kifejezetten pozitív helyet foglalt el. Herzl felismerte, hogy a túlzott liberalizmus és asszimiláció hátráltatja a zsidóság ügyét, mert még a leginkább asszimilált zsidót is eléri az antiszemitizmus. Erről naplójában drasztikus őszinteséggel beszél, és arra jut, hogy vissza kell térni a nemzeti tradíciókhoz és – bár ő maga nem volt vallásos ember – a zsidó vallási tradíciókhoz is. Veszprémy szerint Herzl a korai cionisták közül azért is emelkedhetett ki, mert nagystílű újságíróként remekül használta a média eszközeit, jól tudta kamatoztatni kapcsolati hálóját. Személyesen eljutott a német császárhoz és az oszmán szultánhoz is. Bár kezdetben a cionizmus még nem volt nagy erejű, Herzl képes volt egy világmozgalom vezetőjeként láttatni magát. Baczoni Dorottya hozzátette, hogy Herzl legfontosabb könyvét, A zsidó állam ot németül írta meg és nagy tömegekhez juthatott el, ellenben a proto-cionisták belterjesebb, kevésbé közérthető műveivel. Az eszme közérthetővé tétele Herzl nagy erénye volt, habár ennek oltárán valamelyest fel kellett áldoznia a mélyebb átgondoltságot. Baczoni és Veszprémy a helyére tették Herzl magyarságának kérdését is. Igaz, hogy Budapesten született magyar zsidó családban és élete végéig magas szinten használta a magyar nyelvet, ám ő maga inkább németnek vallotta magát – zsidó identitása után. A magyarok, osztrákok, németek, sőt a franciák között is vannak, akik szeretnék „magukénak” tudni Herzlt, de a képlet ennél bonyolultabb és Herzl élete során is változtak identitásának hangsúlyai. A napló rávilágít a cionizmus atyjának személyes motivációira is. Veszprémy szerint bizonyos mértékben sikertelenséget érzett az életében, ezt összekötötte a zsidóság helyzetével és többek között ez is mozgathatta a cionizmus és a társadalmi érdekérvényesítés felé. A bejegyzésekből kiolvashatók olyan jellemvonásai is, amiket Herzl kevésbé fedett fel a külvilág felé: sokszor önmarcangoló, depresszióra hajlamos embert ismerhetünk meg a rendkívül magabiztos közszereplő mögött. Már csak a napló óriási terjedelme is azt támasztja alá, hogy a cionizmus kutatói, de az érdeklődők számára is jelentős, hiánypótló forrás jelent meg végre magyar nyelven. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Kerekasztal-beszélgetés a kötetről: Gerő András, a kötet szakmai lektora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője, a XX. Század Intézet igazgatója Moderátor: Betlen János Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
FÉLMÚLT – Volt egyszer egy Brit Birodalom | Gandhi és az indiai függetlenségi mozgalom Beszélgetőpartnerek: Aklan Anna Katalin indológus, az ELTE Indológia Tanszékének megbízott előadója Byrappa Ramachandra történész, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa Moderátor: Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Hogyan engedélyezhették ezt a filmet akkoriban? Mi a jelentősége a mából visszatekintve ennek a filmnek és Makk Károly életművének? Ezekre a kérdésekre is választ kapsz a FÉLMÚLT legutóbbi beszélgetésén. A témában jártas szakértők: Káel Csaba filmrendező, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosa és Lukácsy György szerkesztő, filmkritikus voltak, a beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Hogyan került napjaink Amerikájában újra középpontba a faji kérdés és vajon hogy viszonyul egymáshoz a Black Lives Matter mozgalom és Martin Luther King? Miért pont a 60-as években érte el csúcspontját az amerikai polgárjogi mozgalom? Milyen eltérő stratégiák ütköztek a feketék tényleges egyenlőségének eléréséhez kapcsolódóan? Erről is beszélgettünk a FÉLMÚLT legutóbbi adásán Megadja Gábor eszmetörténésszel, a Kontra főszerkesztőjével és Paár Ádám történész–politológussal, a Méltányosság Politikaelemző Intézet elemzőjével. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
FÉLMÚLT filmes sorozatunk tizedik állomásán „A tanú” című magyar film adja beszélgetésünk kiindulópontját. Az egyik legtöbbet idézett, legikonikusabb magyar filmet felidézve Fábry Sándor dramaturg, humorista, és Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója beszélgetnek a Kádár-rendszer kultúrpolitikájáról, valamint a humor és a diktatúra viszonyáról. Moderál Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. Milyen szerepet tölthetett be a humor, a vicc egy diktatórikus rendszerben? Miért forgathatták le, és miért csak 10 évvel azt követően vetítették rendszeresen a filmet? Hogy működött a cenzúra a Kádár-rendszerben? Miért mondta Kádár János a film megtekintését követően, hogy „nem egészen erre gondoltunk”? Milyen kivágott jelenetek kerültek elő a Filmgyár fóti raktárából? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ beszélgetőpartnereinkkel az „Az élet nem habostorta - Humor és cenzúra a Kádár-rendszerben ” beszélgetésünk alkalmával. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának idei első rendezvényén a hatvanas évek Amerikájáról, az akkoriban kibontakozó hippimozgalomról, a fiatalság lázadásáról, illetve az amerikai események Vasfüggöny mögötti hatásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A Félmúlt eddigi, történelmi filmsorozat alapú tematikáját idén olyan ikonikus filmek elemzésével folytatjuk, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik. Beszélgetőpartnerek: Schmidt Mária Történész, a XX. Század Intézet főigazgatója Szabó László Kommunikációs szakember, volt ifjúsági helyettes államtitkár Moderátor: Baczoni Dorottya Történész, a XX. Század Intézet igazgatója A beszélgetés összefoglaló cikkét, ITT olvashatja: https://bit.ly/3rxdvey Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
„A Vaslady dicsérő szavai máig ott ragyognak a szociáldemokrácia sírjának fejfáján” 🎧 Folytatódik a SZÖVEG! Milyen változások mentén alakult ki és vált Európa meghatározó politikai gondolatává a szociáldemokrácia? Hogyan távolodott el eredeti célkitűzéseitől és milyen történelmi okok vezettek a mozgalom neoliberális fordulatához, amelynek kihívásaival ma kell megküzdenie? A szociáldemokrácia hanyatlásának történetéről folytat vitát a „Mi lett veled szociáldemokrácia?” c. könyv apropóján a szerző, Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Loppert Csaba, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke . 📙 Galló Béla – Mi lett veled szociáldemokrácia? című kiadvány MOST -20% bevezető áron megvásárolható webshopunkban. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Mi lesz veled Németország? – Német identitás egykor és ma FÉLMÚLT című sorozatunk ez évi utolsó adásában a XX. században jócskán megtépázott német identitást járjuk majd körül. Rávilágítunk a két világháború közötti és a mai német identitás legfőbb dilemmáira, valamint megvitatjuk, hogy mi várható a napokban újonnan megalakult német kormánytól és az új kancellártól. Kiindulópont az 1920-as években játszódó Babilon Berlin, az elmúlt évek legsikeresebb, nemzetközileg is elismert német sorozata lesz. Beszélgetőpartnerek: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. Moderátor: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
A világűr meghódítása a második világháború végétől kezdve része a nemzetközi politikának. A Szovjetunió és az USA űrversenye a hidegháború befejeztével lezárult. Ma újabb szereplőkkel, de tovább folyik a vetélkedés: a NATO nemrég a világűrt is műveleti területté nyilvánította. Az űrverseny kezdetéről, fordulópontjairól és jövőjéről Ferencz Orsolya, Fekete Rajmund és Baczoni Dorottya beszélgetett. Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Egy munkásmozgalom, melynek méretén kívül csak példátlan összetartása volt nagyobb. A ’80-as évek elején a lengyel Szolidaritás a szociális ellátáson át a könyvnyomtatástól kezdve, a szabadegyetemek szervezésén keresztül egészen a segélygyűjtésig mindent megszervezett. A lengyel Szolidaritás Mozgalmat minden lehetséges eszközzel támogatta korának saját értelmiségi rétege is, melynek eredményeként nem csak az államhatóság tudta lehallgatni állampolgárait, hanem az állampolgárok is saját lehallgatóikat. 🎧 SZÖVEG Podcastunk legújabb adásához Karol Sauerland, Együtt egyedül - A Szolidaritás naplója című kötet szolgált alapul. Szakértőink: Kovács István Széchenyi-díjas történész, polonista és Mitrovits Miklós történész, polonista, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa. A beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta. 📙 Karol Sauerland Együtt egyedül - A Szolidaritás naplója című kiadvány 20% kedvezménnyel megvásárolható webshopunkban: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/egyutt-egyedul-a-szolidaritas-naploja/ Kövessenek minket további felületeinken is! Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Napjainkban az Egyesült Államok és Kína versengésének egyik legfontosabb színtere a csendes-óceáni térség. - Miért kiemelt geostratégiai jelentőségű a terület? - Hogyan reagálnak az ausztrálok a befolyásszerzési kísérletekre? - Milyen történelmi gyökerei vannak a ma érzékelhető folyamatoknak? - A Titkok a város mögött című sorozatból kiindulva ezeknek a kérdéseknek is utánajárunk. Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ beszélgetőpartnereinkkel a Félmúlt hatodik állomásán az „Mégse olyan csendes az az óceán ” beszélgetésünk alkalmával. Kövessenek minket további felületeinken is! Weboldal és hírek: https://www.xxszazadintezet.hu/#hirek Facebook és eseményeink: https://www.facebook.com/xxszazadintezet/events Ha az arcokat is szeretné látni: https://www.youtube.com/watch?v=shL2q-goWoE…
Működőképes volt bárhol, a történelem bármely szakaszában a szocializmus vagy az egész kezdettől fogva csupán egy utópia volt? Erről is beszélgettünk Joshua Muravchikkal, az amerikai neokonzervatív gondolkodóval, a SZÖVEG legutóbbi adásában. Kövessenek minket további felületeinken is! Facebook és eseményeink: https://www.facebook.com/xxszazadintezet/events Youtube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UC-wCLnEHZHruizftgUNJXaQ/videos A beszélgetésről magyar nyelven is olvashat: https://www.xxszazadintezet.hu/cikk/mi%C3%A9rt-volt-mindig-is-m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sk%C3%A9ptelen-szocializmus…
„Egy rendszernek, amelynek emberarcot kell adni, annak előtte mégis milyen arca volt” Volt tiltakozás magyar részről az intervenció ellen? 1989 építkezett 1968 hagyományára? Mi volt Kádár János szerepe a prágai tavasz során és hogyan hatott a magyar részvétel annak leverésében a felvidéki magyarságra? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ beszélgetőpartnereinkkel a Félmúlt ötödik állomásán az „Emberarcú?” beszélgetésünk alkalmával. Kövessenek minket további felületeinken is! Weboldal és hírek: https://www.xxszazadintezet.hu/#hirek Facebook és eseményeink: https://www.facebook.com/xxszazadintezet/events Ha az arcokat is szeretné látni: https://youtu.be/ptvf6uWGq88…
A SZÖVEG nem áll meg! - Két különvélemény, több közös pont, bal- és jobboldali kulturális stratégiákról. Sznobizmus-e kritizálni az augusztus 20-i ünnepségeket? Lehetséges egy olyan nemzeti konszenzus kialakítása, melyben mindegyik politikai oldalnak egyaránt szerepe van, vajon áthidalhatók-e a meglévő közéleti töréspontok e kérdésben? A SZÖVEG című podcast vitaműsorunk harmadik adásában a Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című könyvéről vitázik a szerző, Békés Márton történész-politológus és Kiss Viktor politológus, ideológiakutató. A beszélgetést vezeti Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója. Akié a kultúra, azé az ország? A vitát Te indítod, KLIKKELJ! Kövessenek minket további tartalmakért: Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet…
Velkommen til Player FM!
Player FM scanner netter for høykvalitets podcaster som du kan nyte nå. Det er den beste podcastappen og fungerer på Android, iPhone og internett. Registrer deg for å synkronisere abonnement på flere enheter.
Bli med på verdens beste podcastapp for å håndtere dine favorittserier online og spill dem av offline på vår Android og iOS-apper. Det er gratis og enkelt!