Innhold levert av Recorder magazin. Alt podcastinnhold, inkludert episoder, grafikk og podcastbeskrivelser, lastes opp og leveres direkte av Recorder magazin eller deres podcastplattformpartner. Hvis du tror at noen bruker det opphavsrettsbeskyttede verket ditt uten din tillatelse, kan du følge prosessen skissert her https://no.player.fm/legal.
Player FM - Podcast-app Gå frakoblet med Player FM -appen!
In the creative world, passion and talent are essential. But understanding the business side is fundamental for sustained success. "From Creative Passion To Profit" bridges the gap between creativity and commerce, providing you with the tools to manage your finances, develop marketing strategies, and grow your entrepreneurial mindset. By focusing on practical financial and business advice, specifically for individual artists and creatives, this podcast will provide valuable and focused support. Each episode delves into topics such as crafting a winning business plan, demystifying taxes, pricing your work confidently, and overcoming the starving artist mentality. Our goal is to equip you with actionable insights to make informed decisions, ensuring your creative practice not only survives but flourishes. Join us as we explore the intersection of art and business, helping you turn your passion into a profitable and fulfilling career. Subscribe today and take the first step towards mastering your creative enterprise with From Creative Passion To Profit!
Innhold levert av Recorder magazin. Alt podcastinnhold, inkludert episoder, grafikk og podcastbeskrivelser, lastes opp og leveres direkte av Recorder magazin eller deres podcastplattformpartner. Hvis du tror at noen bruker det opphavsrettsbeskyttede verket ditt uten din tillatelse, kan du følge prosessen skissert her https://no.player.fm/legal.
A Nagy Évem | Kedves lemezem | Filmzene | Koncertsztorik
Innhold levert av Recorder magazin. Alt podcastinnhold, inkludert episoder, grafikk og podcastbeskrivelser, lastes opp og leveres direkte av Recorder magazin eller deres podcastplattformpartner. Hvis du tror at noen bruker det opphavsrettsbeskyttede verket ditt uten din tillatelse, kan du følge prosessen skissert her https://no.player.fm/legal.
A Nagy Évem | Kedves lemezem | Filmzene | Koncertsztorik
Idei utolsó vendégünk a Crippled Fox, akik ősszel egy kéthetes, 11 állomásos turnét toltak le Mexikóban. Sztorik apokaliptikus szerelőudvarokról, csupaszív mexikói rajongókról, kaliforniai bandákról, az utánozhatatlan kaliforniai pogóról, és arról, hogy milyen volt a mexikói halottak napján koncertezni. Műsorvezető: Soós Tamás…
A Koncertsztorik podcast új adásának vendége Szabó Benedek és Sallai Laci a Galaxisokból, akik elárulják, hogyan enyhültek meg az elmúlt évben és kezdték el újra játszani a régi gitárslágereiket, miért vinnék el A teljesség felé t a Fábry show ba, milyen vad rocksztárélet folyt Baján, a végén pedig az is kiderül, hogy akkor most feloszlik-e jövőre a Galaxisok. Műsorvezető: Soós Tamás…
„Megtanultuk, hogy nem szabad komolyan venni a rock and rollt” – mondja a műsorban Agócs Márton és Katona Bálint , akik ehhez igazodva viccesen sztoriznak a komolyan vett zenélésről és a komolytalan rock 'n' rollról, egymás művészi szintű szívatásáról, a zsámbéki Faház-életérzésről, első gázsikról és első teltházakról, májusra kiürülő zenészszámlákról, Agócs Marci telefonkönyv- és naptáragyáról, szezonálisan elszállt egókról, koncert utáni hipervándorlásról, a gimis tinizenekarukról, és az Aurevoir-siker receptjéről („nagycsaládosokból nagylétszámú zenekar = Müpa félház”), de szóba kerül a lófingató chilipálinka, az Irigy Hónaljmirigy, Bálint bukikorszaka, és az a para eset is, amikor a dobosuk kilyukadt tüdővel nyomott le egy koncertet – és utána még egy komplett átbulizott hétvégét. Műsorvezető: Soós Tamás…
Új adásunk vendége Vörös András, az Ørdøg és a Diabolus In Musica énekese, aki március elsején a Superbutt-tal ad jubileumi koncertet a Dürer Kertben, mi pedig át is sztoriztuk vele a zenekar 25 évét. Visszarepülünk a Superbutt hőskorába, amikor az Ignite-tal, a Pro-Painnel és az In Flamesszel turnéztak, összehaverkodtak a Clawfingerrel, a Faith No More-ral buliztak Ausztriában, és több tízezer embernek játszhattak a német With Full Force fesztiválon a Pro-Pain, az Anthrax és a Motörhead előtt. De „telehánytuk a padlást, de hagyjad, nem kell felszedni, mert a kutya majd úgyis feleszi” sztorik helyett inkább arról beszélgetünk, hogy miért jó varázstalanítani az idoljaidat, miért nem az élet értelme heti háromszor eljátszani a Pioneer t, és miért nem boldogította volna, ha a saját műfajában világsztár lesz, mint Báthory Zoli a Five Finger Death Punch-csal. Hogyan kerültek ki Kubába turnézni, amikor már nem létezett a zenekar? Mit műveltek a dobzseni Nick Barkerrel a pesti éjszakában? Fog még 70 évesen is Superbuttot énekelni? Az adásból ez is kiderül. Műsorvezető: Soós Tamás…
Új adásunk vendége Kolibri, aki első nagyobb sikerei után döntött úgy, hogy elmegy világot látni, és hazaérve meglepve konstatálta, hogy egyéves eltűnése nemhogy nem ártott a karrierjének, de népszerűbb lett, mint valaha. Világkörüli útjáról, teltházas őszi turnéjáról, és Baba Azizzal készülő új albumáról is mesélt a Recordernek. „Amikor elutaztam, abban sem volt biztos, hogy akarok-e még valaha színpadon állni” – mondja Bognár Bandi , aki podcastunkban elmeséli, hogyan jött rá a világ egyik legszebb tengerpartján, hogy neki tényleg a zenélés az útja. Kolibri részletesen beszámol az útjáról, amin egy kukában talált gitáron kezdte el írni új lemezét, amelynek Baba Aziz lesz az executive producere, de szóba kerül az is, hogyan találta meg a boldogságot képkeretezőként, és miért kellett túlélésre játszania Észak-Indiában. Bandival átbeszéljük a szinte minden helyszínen teltházas visszatérő turnéját, ami előtt teljesen elment a hangja („A bizonyítási vágy ráült a torkomra”), első fellépését, amin a közönség felé ment le a színpadról, mert nem tudta még, mi az a backstage, és azt is, hogyan teljesedett ki a zenéje azóta, hogy Háló Gerivel és Horváth Mátéval trióban, zajos, gerjedő gitárokkal játssza érzelmes, bensőséges számait. Műsorvezető: Soós Tamás…
Új adásunk vendége Grandpierre Atilla, a jövőre 50 éves Vágtázó Halottkémek frontembere, aki a Fellázad a Semmibe Vett Öröklét című új lemezükről, a VHK-koncertek eksztázisáról, a Rituális Színházról, és arról is mesélt, hogyan próbáltak forradalmat kirobbantani egy-egy jól sikerült fellépésükkel.
A Koncertsztorik podcast új adásának vendége a Jazzbois , akik a legsűrűbb és legizgalmasabb évükön vannak túl. Nyáron játszottak a Montreux-i Jazz Fesztiválon, lenyomtak két Európa-turnét, ősszel ráadásul az eddigi legnagyobbat, 12 állomással, főzenekarként, teltházat csinálva nem ritkán 5-600 fős helyeken, köztük az újvonalas, fúziós jazz-soul-funk londoni fellegvárának számító Jazz Caféban, megjárták a legmenőbb amerikai showcase fesztivált, az austini SXSW-t, és kihoztak egy nagylemezt, a beszédes című Still Blunted ot. A podcastban Czirják Tomival, Molnár Benczével és Sági Viktorral beszéltük át a Jazzbois idei kalandjait. Műsorvezető: Soós Tamás…
A Koncertsztorik podcast új adásának vendége a nemrég Grammy-re felterjesztett Söndörgő , akikkel a korai, kombi Trabantos turnéikról, a Chris Potterrel közös albumukról, a Snarky Puppy-hoz fűződő barátságukról, és arról is beszélgettünk, hogyan lett az amerikai turnémenedzserük Prince első számú asszisztense. Műsorvezető: Soós Tamás Fotó: Frank Olivér…
A Koncertsztorik podcast új adásának vendége az ország egyik legnépszerűbb metálzenekara, a Lazarvs, akik októberben jubileumi bulival ünneplik meg a Hellish című, az idén 10 éves alaplemezüket. Kocsonyássá váló gitárokról, lyukas színpadokról, Weedeateres házibuliról, és a nemzetközi, nightlineres turnézásról is beszélgettünk Áron Andrással és Makai Lászlóval, akik őszintén elmesélték azt is, hogyan élték meg tavaly azt a traumatikus tagcserét a zenekarban. Elmesélik Andris miskolci sztoriját, amikor annyira pörgette a fejét a Judas alatt, hogy elájult a koncert közepén, a fishinges óriásvihart, amikor Makkos nem mert fellépni, és a legendás hajdúszoboszlói esetet is, amiről semmit se spoilereznénk. Beszélünk a koncert előtti ivásról is, hogy milyen volt Andrisnak az önpusztítós éveiben turnézni, és Makkos feleleveníti azt a koncertet, ami után megfogadta, hogy soha többet nem iszik alkoholt fellépés előtt és alatt – csakis utána, de ma már azt is mértékkel. Műsorvezető: Soós Tamás Fotó: Frank Olivér…
Az AWS májusban egy emlékezetes Budapest Park-koncerttel koronázta meg új korszakát, másnap pedig a Viszlát nyár c. slágerük 50 ezer ember előtt hangzott el a Puskásban, amikor Azahriah ezzel zárta poptörténelmi triplázását a stadionban . Hogyan élték meg az emlékturnét énekesük, Siklósi Örs halála után? Milyen volt, amikor bedobták a mélyvízbe az új énekesüket, Stefán Tomit? Hogyan hozták le a Parkos bulit a dobosuk utolsó pillanatos szalagszakadás után? Miért volt nekik duplán megható, hogy Azahriah eljátszotta a Viszlát nyárt a Puskásban? Miért rokkantak bele majdnem az Útvesztő című daluk befejezésébe, amit Örs még felénekelt a halála előtt? És mi az a komment, amivel úgy igazán ki lehet hozni őket a sodrukból? Brucker Bencével és Schiszler Somával Soós Tamás beszélgetett. Fotó: Frank Olivér…
A Koncertsztorik podcast idei első adásának vendége a dallamos poszt-hardcore szupergroup, a Shell Beach , akik tavaly tíz év után hozták ki harmadik lemezüket, a Solar Flare-t, amivel felléptek angliai fesztiválokon, rangos európai showcase-eken, voltak balti és német turnén, legendás londoni klubban, és még a háború előtt Izraelben, most májusban pedig egyik abszolút kedvencükkel, az ausztrál nu-progos Closure In Moscow-val turnéznak . A Koncertsztorik új adása meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcastsban, vagy más ismert podcasthallgató appokban ! Somló Pali val és Mohácsi Matyi val átbeszéltük tavalyi nagy évük minden fontos buliját: többek közt a portsmouthi Takedown Festival t, ahol az azóta szupersztárrá nőtt, rejtélyes Sleep Token előtt játszhattak és összehaverkodtak a Loathe -tal, a volt marhatelep helyén kialakított, extrém/tech/prog metálos Tech Fest et és az ottani merchös bandázást, ahol whiskyre cserélik a zenekarok a pólóikat, és a pici, de legendás, londoni kulthelyen, a The Black Heart ban tartott fellépésüket, ahol világsztárok szoktak titkos koncerteket adni. Szóba került, hogyan barátkoztak össze menő zenekarokkal ( Enter Shikari , Closure In Moscow ) és hogyan lettek ebből közös turnék, és elmesélték, milyen volt a hírhedt berlini szexklubban, a KitKat ben játszani, ráadásul úgy, hogy az utolsó pillanatban kellett új énekest találniuk a kilépő Totik Zoli helyére. Felelevenítettük a kétezres évek pezsgő hazai underground színterét és az első, kultiplexes Shell Beach-koncertet is, amiről kiderült, hogy létezik róla egy komplett felvétel, amit Paliék gőzerővel keresnek, és beszéltünk a Stubborn nal és The Southern Oracle -lel közös, első európai turnéjukról is, amin gázpalackról főztek kávét, gyúróterem padlóján aludtak, és walkie-talkival tartották a kapcsolatot. Baj, ha a zenélés 20 év és több Eu-turné után is még egy költséges hobbi? Kell a külföldi siker, hogy itthon érdekes legyél? Mit tud nagyon az angliai közönség, és miért rohadt jók a német klubok? Milyen volt több kutyának játszani, mint embernek? Mi volt minden idők legjobb Shell Beach-bulija, és miért olyan nagy dolog, hogy most a Closure In Moscow-val turnézhatnak? ( A magyar buli május 7-én lesz a Dürer Kertben , a podcastben ajánlott svéd bandát itt tudod csekkolni .) Műsorvezető: Soós Tamás Fotó: Frank Olivér…
A Koncertsztorik podcast ötödik adásának vendége a Carson Coma . Hogyan élik meg az elsöprő sikert, a több ezer sikítozó rajongót, és a rohadt nagy színpadokat? Miért kerülnek töredék másodpercekre egzisztenciális válságba, és miből születnek a csupaszív, energikus koncertek? A Budapest Parkban a júniusi teltház után szeptember 1-jén saját fesztivállal duplázó zenekar két ritkábban nyilatkozó tagját, Bóna Zsombor gitárost és Gaál Péter ütőhangszerest sikerült mikrofonvégre kapnunk, akik elárulták azt is, hogy milyen hetekig durva gyomorfertőzéssel koncertezni. Péter mesél arról is, hogy milyen volt frontemberként kiállni a színpadra, és elénekelni a lomtalanítós punkszámot , amit ő írt a IV -re, és kiderül az is, hogy ellentmondásos-e az alkoholizmus társadalmi problémájáról beszélni interjúkban, majd eljátszani a Kurvára bebaszunk című Böiler -klasszikust a koncerteken. Megkapargatjuk azt a mítoszt is, hogy a Carson Coma is egy-két év alatt futott be, mint a mai újhullámos hiphophelőadók (náluk ez inkább 4-5 év volt), és felelevenítjük a korai turnékat, amikor 40 embernek játszottak a Végállomás Klubban a Parazol előtt, vagy a szúnyogokat csapkodták maguk körül Szolnokon, fel se fértek a színpadra, és Zsombor egy mezőn futkosott gitározás közben. Beszélünk a legelső Carson Coma-koncert adrenalinrobbanásáról, felgöngyölítjük az első évben lemorzsolódott, hetedik Carson Coma-tag rejtélyét, és kiderítjük, hogy az ősszel bécsi koncertre készülő zenekarnak vannak-e ambíciói a nemzetközi porondon, vagy továbbra is csak a magyar piacra koncentrálnak. Természetesen szó esik a szeptember elsejei minifesztiválról is, az előzenekar-választásról („szétadom, ha vannak rajongóink, akik csak így eljönnek ránk, és kapnak az arcukba egy kis Kibaszott Emberek et meg Hocuspony -t”), és arról is, hogy milyen az, amikor a délutáni napsütésben megnyílik a moshpit a Carson Coma-közönségben. Műsorvezető: Soós Tamás Az adás a Mastercard támogatásával jött létre.…
A Koncertsztorik podcast harmadik adásának vendége Vitáris Iván , aki júniusban adta élete legjobb és legfontosabb koncertjét az Ivan & The Parazol lal a Budapest Parkban. Miért ezen a bulin állt vagy bukott a zenekar jövője, hogyan adja vissza a sors a Parazol-átkot, és menti meg őket a leggázabb szituációkban, és miért írtak motörheades számot a készülő lemezükre? Ivánnal a júniusi parkos koncertjükből kiindulva göngyölítjük fel, hol is tart ma a Parazol, mennyire tette őket taccsra a covid és a traumatikus tagcserék, és hogyan tudtak úgy megújulni, hogy közben megduplázták a közönségüket. Iván egy hármas csillagrombolóval fejti meg a képletet, kielemzi az 5 legnépszerűbb számukat Spotify-on, és őszintén beszél a koncertezés anyagi oldaláról is. Megkérdezzük, hogy haverzenekarként mit szólnak a Carson Coma gyors sikeréhez, és mennyire frusztrálják a ma már mindenhol elérhető nézettségi és látogatottsági számok, mire kifejti elméletét arról, hogy a magyar zeneipar is olyan, mint a magyar társadalom: vannak a nagyon befutott „gazdagok” és a kisebb, szintén ügyes, de szegény zenekarok - és a kettő között óriási a szakadék. Kitérünk az élet nagy kérdéseire is (Beatles vagy Stones? Jagger vagy Gillan?), seperc alatt eljutunk Newtonig, és máris a prágai Stones-bulin találjuk magunkat, amit Iván végigzokogott, miután belecsaptak a Street Fighting Man be. Szóba kerül a bordeauxi Rival Sons-koncertre való kijutásuk filmbe illő története, és az is, hogyan intézte el Iván az utolsó pillanatban, hogy felléphessenek a Szigeten tavaly. Miért hisz még mindig a kettős beszélben? Hogyan fogja jobban kihasználni a hangját, és miért énekelt eddig baritonként főleg tenor dolgokat? Miért nem mert soha beugrani a közönségbe, és milyen volt, amikor kitörte a bokáját egy koncerten? Tényleg végig kell szívni 13 évet turnézással, hogy igazán jó legyen egy zenekar? Mivel traktálták a sheffieldi Arctic Monkeys-rajongók a Szigeten, és mi a legnagyobb álmuk, amit már két éven belül valóra válthatnak? Hallgasd meg Iván válaszait a Recorder új podcastjában! Műsorvezető: Soós Tamás A podcast a Mastercard támogatásával valósult meg.…
A Koncertsztorik podcast második adásának vendége az ország egyik legütősebb live actjével egész nyáron intenzíven turnézó Analog Balaton , akik tavaly majdnem kiégtek a fesztiválszezon végére. Milyen közel jutottak a feloszláshoz, és mi mindenen változtattak, hogy újra szórakoztató legyen számukra a koncertezés? És miben hasonlítanak a balatoni lángososokra? Az adásban visszatekerjük az időt az első évig, amikor még ingyen jártak fellépni mindenhová, az elektronikus zenére alkalmazzuk Murphy törvényét (ami el tud romlani, az el fog, pláne, ha 1500 kábel van összedugva), és megpiszkáljuk kicsit a mítoszt, hogy miért nem adtak ki sokáig zenéket, és miért csak élőben lehetett évekig meghallgatni az Analog Balatont. Kiderül, hogy nem sírják vissza azt a szabadságot, amikor még bármerre csavarhatták koncerten a számaikat: ma már sokkal fixebbek a koncertjeik, a LENT című lemezük mégis sokkal nagyobb szabadságot adott nekik - de milyen téren? Mi történt Abával a tavalyi Fishing on Orfűs koncerten, amitől egészen meghatódott? Melyik daluk katartikus őrület minden egyes alkalommal, és mennyire fullon pörgés a szeszen a turnézás? És mégis miért lenne fura, ha az ember táncol a saját zenéjére? Legendás bakik, emlékezetes bulik, és minden idők legjobb Analog Balaton-koncertjei a Recorder új podcastjában. Műsorvezető: Soós Tamás Az adás a Mastercard támogatásával valósult meg.…
A Koncertsztorik podcast első adásának vendége Dzsúdló , aki pár év alatt lett az ország egyik legnagyobb popsztárja. Juhász Marcival átbeszéljük, hogyan vált belőle magabiztos színpadi előadó, mennyire tud még koncertekre járni úgy, hogy folyton felismerik, és elárulja, melyik bulin volt igazán para halálfélelme nézőként. Előadóként a legnagyobb félelme az, hogy kevés ember előtt kell fellépnie, ezért is tartja nagy szerencsének, hogy a fiatal zenészek ma már egy-két év alatt eljuthatnak oda, ahová az előző generációknak tíz évébe telt. A gyorsan jött siker árnyoldalairól is mesél, elmondja, miért érzi magát néha úgy, mint BoJack Horseman, aki a semmi elől menekül, és mit nehéz feldolgozni a népszerűségben. Már a legelején elhatározta, hogy nem akar celeb lenni, és hatalmas csalódásnak élné meg, ha a Blikk lehozna róla egy cikket. Ha tehetné, punkbulikba és ötórás deep house szettekre járna rotyogni hetente többször is. Saját koncertjein is a kettősséget szereti, több dalát is úgy dolgozta át élőben, hogy igazi poppunkos rázás legyen. Szeret lángnyelvek között rugdosódni, mert közben olyan keménynek érzi magát, mint Ozzy Osbourne , de otthon már mosómedvés videókat nézeget. Szó esik minden idők legjobb Dzsúdló-koncertjéről, a tavalyi egészségügyi parájáról, a koncerteken való ivásról és cigizésről, de röviden kifaggatjuk a szeptemberben érkező 3. lemezéről és a rendhagyó júliusi koncertjéről is a Budapest Parkban. És még ezer dolgot kivesézünk: Hogyan készül a kiemelt koncertjeire? Beck Zoli nak melyik mondata visszhangzik sokat a fejében? Kivenné a legnagyobb slágerét a műsorból, ha megunná? Mennyire függő típus? Melyik dala lepte meg azzal, hogy milyen jól működik élőben, és miért nem szeretné, ha bólogató kutyák vennék körül, akik szerint minden jó, amit csinál? Műsorvezető : Soós Tamás A podcast a Mastercard támogatásával jött létre.…
A Kedves Lemezem podcast új adásának vendége a magyar underground hiphopszcéna legenigmatikusabb és legöntörvényűbb figurája, a 32 éves Lotfi Árzsáng, alias Baba Aziz, aki több mint hároméves hallgatás után rukkolt elő R.I.P. című első lemezével, amitől a kritikusunk szeme is elkerekedett . Közel kétórás beszélgetésünk alatt megismerkedünk az emberrel a legenda mögött. Baba Aziz szinte kizárólag olyat tesz (vagy nem tesz), amit nem szokás a magyar zeneiparban. Sosem lép fel élőben. Népszerű régebbi dolgait eltünteti a netről (például a Palvin Riddim című dalát vagy a Tiltsál Föl Miki357-rendezte klipjét). Fogja magát és három és fél évig nem ad ki saját zenét. Úgy featel Beton.Hofinál, hogy nem lehet érteni, amit mond ( Pulled Pork ). Amerikai soulzenéket samplingel. Egy ideje már videoklipeket sem csinál. Az első lemezéről azt mondja, hogy lehet, ez lesz az utolsó is. Mindenre van magyarázat, és ezeket a magyarázatokat mind meg is kapjuk tőle podcastunk legújabb adásában. Fontos, hogy nem a zenélésből él, ezért nem kell olyat csinálnia, amihez nincs kedve. Tízperces hidegzuhannyal indítja a napot, aztán elautózik Pomázra dolgozni (tárgyakat tervez Magyarországon forgó hollywoodi filmekbe, az első ilyen munkája az Emma Stone főszereplésével készült Szegény párák volt), hazafelé Szentendrénél beugrik egy kicsit úszni a Dunába, majd otthon kezdődhet a zenekészítés. Megbeszéltük azt is, hogy mi volt benne addig, amíg kijött a lemez, és mi van benne azóta. Műsorvezető: Varga Ferenc Köszönet Fodor Máriusznak a segítségért.…
A Nagy Évem podcast utolsó utáni adásának vendége Sisi, aki alig több mint egy évvel ezelőtt tűnt fel a Yalla című számával, amit öt másik dal követett, és most csütörtökön hozza ki az első EP-jét SISTEMATIIK címmel. "Akkor már irkáltam szövegeket, de nem tudtam elképzelni, hogy, én, a szegényen felnőtt kislány, aki nem ismeri az apukáját, és anyukája kiment Németországba, amikor kilenc volt... tehát ez az árva kislány, aki Ausztriában dolgozik úszómesterként, hazaköltözik és megváltja a zeneipart... ez jól hangzott, de még csak a gondolattal sem játszottam el, hogy lehetséges lenne, mert otthon ültem egy tízórás műszak után, írtam két versszakot, nagyon élveztem, nagyon éltem, de nem kapcsolódott össze a fejemben a két pont" - kezdi népmesébe illő élettörténetét Sisi. Hogyan sikerült végül a zeneipar megváltása? Ez adásunkból kiderül. Műsorvezető: Varga Ferenc…
A Kedves Lemezem podcast évadzáró adásába a jelenleg Berlinben élő Németh Zsófiát hívtuk el, aki Piresian Beach néven alkot hálószobazenéket már több mint tíz éve. A 2012-ben megjelent Alle Falle című lemeze kapcsán kibeszéljük a Tumblr- és zeneblog-korszakot, a lo-fi, indie hálószobapop nagy hazai szcénájának történetét, a becsüs szakma vonzerejét, a megismételhetetlen zajharmóniákat, és egy jó hálószoba ismérveit. Németh Zsófival az adás elején arról beszélgettünk, hogyan érzi magát a színpadon egy előadó, akinek nem lételeme a koncertezés. Tud-e működni valakinek a zenekarozás, ha inkább molyolgatni szeret? Egyáltalán hogyan jönnek létre a Piresian Beach-számok? Hogyan ír olyan szövegeket, amiknek nincs is igazi jelentésük? Miért az EP-formátum az ideális? Miért ritkultak meg a kiadványai a nagyon sűrű 2010-es évek eleji időszakhoz képest? Miért felszabadító a zenék szándékos elcseszése, és miért férne rá minden zenekarra egy kis anarchia? Szóba kerül még a zenei képzettség hiánya, megosztjuk egymással a zeneiskolás visszautasítások meghatározó korai emlékeit. Felidézzük, milyen volt a blogok fénykora, hogyan találtak egymásra a Tumblr-érában a zenészek, milyen közösségformáló ereje volt nemzetközi szinten, és hogyan esett egybe a hálószobazene hazai felfutásával. Még azt is érintjük, hogy milyen hatást gyakorolt az egyszerre komolyan és önmaga paródiájaként vett Cool Lista egy Cool Listásra, illetve Zsófi részvételét Szombat Éva Orgazmust kérek, nem rózsát című projektjében . Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
A Filmzene podcast első évadának záróadásában olyan aspektusát vizsgáljuk meg a filmzenéknek, amiről eddig csak érintőlegesen beszéltünk, pedig óriási hatást tudnak gyakorolni a nézőre: ez a betétdal. De mitől lesz igazán felejthetetlen egy betétdal? A választ Weyer Balázzsal keressük, aki olyan sorozatok és filmek music supervisorként dolgozott, mint a Társas játék , az Aranyélet , A besúgó vagy A Viszkis . Weyer Balázs nem titkolja, hogy a zene mindig fontosabb szerepet töltött be az életében, mint a film, de azért elmeséli, hogyan zajlott a filmes coming-of-age időszaka, és melyek voltak azok a filmzenék, betétdalok, amikre először figyelt fel. Megtudhatjuk, miért volt ideális munkahely az HBO, ahol kitanulhatta a zenei szerkesztés csínját-bínját, mi pedig alapos kiképzést kapunk az egyes dalok filmes felhasználásához fűződő jogosítási procedúrák nem egyszer kalandos mikéntjéből. Miért érződnek futószalagon gyártottnak sok sorozat betétdal-válogatásai? Muszáj, hogy zenei szerkesztőként személyes kötődésed legyen a munkádhoz? Mi történik akkor, ha egyetlen problémás jelenet megoldására kell beugrani egy produkcióba? Át lehet-e tolni egy nemzetközi terjesztésre szánt HBO-sorozatnál egy csak a magyar kulturális kontextusban értelmezhető betétdalt? Weyer rendszerező típus, de hogy pontosan milyen rendszer szerint építi fel magának azt a zenei könyvtárat, amiből aztán jelenetekhez válogathat betétdalokat, az csak az adásból fog kiderülni. Ahogy az is, hogy melyik sorozathoz válogatott mindegyik szereplőnek egy-egy külön zenei világot jelképező playlistet, hogyan örökítette meg egy máskülönben elfeledett bárzongorista és presszó történetét, hogyan jutott eszébe az Első Emelet a Duran Duranról A besúgó ban, milyet szól a hegedű, ha éppen lelőnek egy koncentrációs táborban, és milyen válságot kellett egy rögtönzött nemzetközi szakértői csapattal megoldani a Saul fia cannes-i bemutatója előtti hétvégén. Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
A Kedves Lemezem podcast negyedik adásában Szurcsik Erika a vendégünk, az idén váratlanul feloszlott Gustave Tiger frontembere és az Unknown Child szólóprojekt felelőse ez utóbbi alteregója 2015-ös, cím nélküli lemezét hozta el nekünk. Beszélgetésünk alatt alakot öltött a hazai true underground kultúra, a képzőművészetek izgalmas határterületei, hovatovább még az élet értelme vagy értelmetlensége is. Erikával a felvétel során hamar mély vizekre eveztünk, a gyerekkortól kanyarodtunk a koncertezés eufórikus és pokoli oldaláig, megfejtettük a zine-ek zsenialitását… majd cirka hetven percnyi beszélgetés után konstatáltuk, hogy technikai hiba miatt nem készült felvétel. Ilyenkor akár össze is lehetne omlani, vagy megkísérelni rekonstruálni a felvett anyagot; mi inkább a második nekifutásra csak olyasmiről dumáltunk, amit előtte még nem érintettünk, és érzésünk szerint az elveszettnél is jobb adást hoztunk össze. Szóba kerül például, milyen volt az élet a diploma után (egy nappal), hogyan lehet kibírni a zenészléttel járó tukmálást, és hogy milyen volt anti-frontembernek lenni. Kiderítjük, hogyan lehet hanyatt fekve énekelni a színpadon, miért lett volna jó megfogni Prince-t, és miért nem fog soha újra összeállni a Gustave Tiger. A gyurissal készített adásunk sikerén felbuzdulva ezúttal is végigvesszük egyesével a melankolikus hangszerelésű és hangulatú, tematikusan gazdag album számait, és mindeközben kitérünk arra, mire jó egy falka, mérlegre tesszük az emberiséget, humorral kezeljük a reménytelenséget, és filózunk azon, vajon lehet-e jót alkotni, ha jó a kedvünk. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
A Filmzene podcast vendége most Keresztes Gábor, az Isteni műszak , a Drakulics elvtárs és a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmek zeneszerzője, valamint a Freakin’ Disco billentyűse. Koszosság vagy habos-babos érzések? Vietnami rock vagy magyar western? Közösen próbálunk dűlőre jutni. Keresztes Gábor magányos tevékenységként kezdte űzni a zenélést, elmeséli, hogyan indult a kapcsolata a zenével, és végül eljutunk odáig, hogy színpadra lép egy zenekar tagjaként. Ezen az úton nemcsak a filmek játszottak fontos szerepet, hanem a színház is, hiszen Bodó Viktor állandó alkotótársaként rengeteg izgalmasan kísérletező előadáshoz állított elő hangokat és zenét. Hogyan lehet filmszerűséget megteremteni a színházban? És hogyan lehet garantálni, hogy a közönség egy adott pillanatban ténylegesen táncra perdüljön? A filmzenékre rátérve átbeszéljük, nehéz-e zenéről kommunikálni rendezőkkel, mennyire tudja beletenni saját magát az alkalmazott zenékbe, segít-e a komponálásban, ha a zenének van konkrét célja, és miért fut neki minden új filmes munkájának egy motívumcsomaggal. Megtudhatjuk még azt is, hogyan veri át a nézőt a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zenéje, milyen egy magyar ember által szerzett vietnami rock, és könnyebb-e western zenéket alkotni, mint egy nem műfaji filmhez megálmodni a tökéletes, vagy épp a szándékosan nem tökéletes kíséretet. Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
A Kedves Lemezem podcastba ezen a héten Gyuris Bence, azaz gyuris látogatott el. Most pénteken jött ki a várva várt PP2, és ha minden jól megy, idén még egy gyuris-szólóalbum is érkezik, de addig is kiveséztük vele közösen a két évvel ezelőtti r evolver gyuris sivatagi kalandjai című legutóbbi lemezét. “Gyurisnak saját hangja van, ezt nem sok előadó mondhatja el magáról ma Magyarországon” - mondta róla Beton.Hofi. Hogyan alakult ki ez a saját hang? Az adás első felében visszamegyünk egészen a szegedi kezdetekig (és az Indexes nagycikkig ), a focistakarrierig, valamint az első SoundCloudos szárnypróbálgatásokig. Megnézzük, mi is az az OTL, hogy ne csak gyuris nagyija legyen tisztában a magyar újhullámos trap alapfogalmaival; megkérdezzük, mennyi van most gyurisból a gyuris-alteregóban; miért törölné le legszívesebben a régi számait, és hogy miért nem teszi meg mégsem. Kitárgyaljuk továbbá, a nők és az édesanyák helyzetét a trapszcénában, és mi kell ahhoz, hogy gyuris elhívja az anyukáját egy koncertjére. A Kedves Lemezem podcast történetében először egyesével végigmegyünk a tárgyalt lemez számain, és mindegyiket olyan alapossággal vizsgálunk meg, hogy ne maradjon utána kérdés senkiben. Honnan jön az űrhajós fixáció? Milyen koncepció mentén vannak blokkosítva a számok? Mi köze valójában gyurisnak a momés lányokhoz, és mit szólhat egy lány ahhoz, ha megtudja, hogy róla szól az egyik gyuris-dal? Kitekintünk még a r evolver gyuris sivatagi kalandjai keretein túl is, a Playbániás featig és a Hundred Sins-féle Tiszá ig. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
A Filmzene podcast legújabb vendége Lukács Péter Benjámin sound designer, aki olyan filmek hangján dolgozott, mint az Oscar-jelölt Testről és lélekről , az Oscar-döntős Akik maradtak és Symphony No. 42 , vagy Reisz Gábor közönségkedvenc nagyjátékfilmjei, a VAN és a Rossz versek . Az adás tökéletes - és tökéletesen szórakoztató - gyorstalpalóként is szolgál azoknak, akik kíváncsiak rá, mennyi rétegből áll össze egy filmhang. Lukács Péter Benjámin a filmes hanggyártás minden fázisából nagy tapasztalattal rendelkezik. Elmeséli nekünk, milyen macerás dolog helyszíni hangokat rögzíteni, hogyan dolgoznak ezek a csapatok a forgatáson. Eloszlatja a közkeletű tévhiteket a filmhanggal kapcsolatban, amelyeket gyakran még a szakmabeliek is előszeretettel hangoztatnak. Megtudhatjuk, mi a különbség a hangdizájn és a zörejezés között, és min múlik, hogy a hangmester mezítláb lépdel a stúdióban egy homokpadon, vagy hogy digitális hangtárból válogat. Tényleg azt csinálja egyébként egy hangdizájner, hogy kiáll az ablakba egy mikrofonnal, hogy felvegye az eső hangját? És miért akarnak a filmesek rendszeresen pszichológusi pályára menni? Hogyan lesz fenyegető egy erdő, és mit keres egy villamos csikorgása egy animációs rövidfilm főhősének légzésében? Le lehet-e szokni a perfekcionizmusról, ha rettegünk attól, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő hangot? David Lynch dolgai vagy a Terminátor 2 hatott jobban Lukács munkájára? Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
A Filmzene podcast második adásának vendége Reisz Gábor, aki amellett, hogy rendezőként és íróként jegyzi az elmúlt tíz év két legsikeresebb alulról jövő magyar közönségfilmjét ( VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Rossz versek ), a zenék létrehozásában is aktívan részt vett. Fütyürészésről, nyálasságról, Szécsi Pálról, katarzisokról beszélgetünk vele. Reisz Gábor két eddig nagyjátékfilmjének ( és rövidfilmjeinek ) zenéi olyan népszerűségnek örvendenek, hogy még egy évek óta aktív, koncertező zenekar ( VAN Filmzenekar ) is kinőtt belőlük. Hogyan jön egy filmesnél, hogy a zenéket is ő szerezze? Elég-e hozzá, hogy kiskamaszként kéthúros gitárral próbáljon bevágódni lányoknál? Reisz elmeséli az adásban, miért nem futott neki soha a Stairway To Heaven nek, melyik korai filmzenés kattanása hoz fel garantáltan szalagavatós emlékeket, és milyen előnyökkel járt, hogy édesanyja a Hungarotonnál dolgozott. Kivesézzük persze a VAN és a Rossz versek megzenésítését ától cettig, a katarzisokat kereső eredeti filmzenék létrehozásán át a betétdalok kiválasztásának kalandos útjáig. Mikor idegesíti Reiszt egy filmzene? Mik a glockenspiel veszélyei? Már a forgatókönyvírás idején elkezd-e foglalkozni a zenékkel, vagy csak a forgatás után? Beavat abba, mi lett volna az első választás az ikonikus Gyöngyhajú lány helyett a Rossz versek főcíme alatt, hol bukott el a VAN végefőcíménél az ütemre futás, és hogyan kell felismerhető Szomszédok- és Fargo -stílusparódiát alkotni. Utánajárunk, egyáltalán lehet-e jó, ami nyálas, kiderül, melyik francia világsztár kosarazta ki csúnyán Reisz Gábort, és kitartó hallgatóink még azt is itt tudhatják meg először, milyen újdonság várható a jelenleg készülő, Magyarázat mindenre címet viselő harmadik filmjének zenei kíséretében. Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
A Kedves Lemezem podcast második adásának vendége Leskovics Gábor, a jövőre negyvenéves Pál Utcai Fiúk frontembere és a Kiscsillag énekes-gitáros alapító tagja, akivel a Ha jön az élet című 2000-es PUF-lemez kapcsán beszéltük át élete nagy fordulópontjait. Kitárgyaljuk, miért érdemelt volna nagyobb figyelmet a Ha jön az élet a korabeli sajtó részéről, előtte azonban sok más aspektusból is megvizsgáljuk a 2000-ben megjelent albumot. Hogyan nyomta rá a bélyegét az ezredforduló várakozással teli szorongásos közhangulata? Miért szereti jobban Leskovics az itt felvonultatott zenei eklektikát, mint a korábbi néhány PUF-lemez stíluskavalkádját? Hogyan hatottak a lemezfelvétel előtti tagcserék, valamint az Üllői Úti Fuck és a Kispálos vendégeskedése során szerzett tapasztalatok az új dalokra? Új kezdet volt-e a lemez? Az adás legszebb pillanata, amikor Leskovics megosztja az Angyal című dal születésének misztikus, szinte megmagyarázhatatlan körülményeit, de a karrier más pillanatait is érintjük, például a Kiscsillag létrejöttének felszabadító érzéséről, David Bowie-ról, arról, hogyan lehet elkerülni, hogy a zenélés munkának érződjön, mi volt a jó és vérciki a kiskocsmákban tartott korai haknikban, és hogy milyen nehéz kezelni a rajongók levélben küldött lelki problémáit. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
Itt a Recorder új podcastja, a Filmzene, amelyben az utóbbi néhány évben itthon végbement filmzenei forradalmat szeretnénk körbejárni. Első adásunk vendége az ország egyik legmenőbb és legfoglalkoztatottabb filmzeneszerzője, Balázs Ádám, aki olyan filmek zenéjét szerezte, mint az Oscar-díjas Mindenki , az Oscar-jelölt Testről és lélekről , az Oscart érdemlő Utóélet , valamint Az unoka , a Nagykarácsony , a BÚÉK , a Pappa pia , A feleségem története , illetve olyan tévésorozatokét, mint a Terápia , a Hacktion , a Csak színház és más semmi , és ami a legfontosabb: az Egynyári kaland , ahol pluszban még társszerzője volt a főcímdalnak, az Örökké című slágernek az Intim Torna Illegáltól. Az amerikai Jóbarátok című sorozat egyik részében is hallhattuk a zenéjét, ahogy a Brendan Fraser főszereplésével készült A bájkeverő című filmben is. Jelenleg két film is fut a mozikban, aminek ő szerezte a zenéjét: a Nyugati nyaralás és a Magasságok és mélységek . Évekig élt New Yorkban és Los Angelesben, ahol egész rendhagyó körülmények között haverkodott össze Jimmy Kimmellel, de mesélt nekünk az HBO-val kapcsolatos tapasztalatairól is. Természetesen az Oscar-gála is szóba kerül, itt Ádám egy feszült heist-kaland főszereplőjévé vált egy elkallódott jegynek köszönhetően. Kiderül, melyik Morricone-filmzene ösztönözte arra, hogy maga is ezt a pályát válassza, és felidézte, milyen zenei neveltetést kapott ének-zene tanár édesanyjától és édesapjától, akinek A kockásfülű nyúl zenéjét köszönhetjük. Az egyes filmes és sorozatos projektek izgalmas kulisszatitkai mellett a filmzeneszerzés folyamatának kevéssé ismert részleteit is felvillantja. Milyen érzés, amikor egy kulcsjelenet alól kiszedik a már megírt filmzenét? Jó mankó vagy idegesítő megkötés-e, ha a vágó már mintazenéket kever a jelenetekhez? Lehet-e túlzásba vinni a zenei hatáskeltést? Mik a tévhitek a filmzeneszerzésről, amiket még egyes rendezők fejében is el kéne oszlatni? Műsorvezető: Varga Ferenc A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
Indul a Recorder új podcastja, a Kedves Lemezem, amelyben magyar zenészekkel beszélgetünk arról a lemezükről, amelyik a legkedvesebb a számukra. Első vendégünk Hó Márton, aki a Jégkorszak nevű zenekarával jegyzett Dalok a fürdőszobából című albumát választotta. 2011 őszén jelent meg ez a rendhagyó körülmények között, részben valóban egy fürdőszobában felvett lemez, amely úgy tudott személyes lenni, hogy közben sikerült megfogalmaznia valami egyedit az akkori huszonévesek életérzéséről, és hol őszinte, hol ironikus megállapításai még tíz évvel később is időtállók maradtak. Mennyire illeszthető be a 2000-es évek második felének indie rock hullámába, vagy az ezt követő hálószobapop-felfutásba az album? Miért bizonyult tökéletes zenei producernek Tövisházi Ambrus , és hogyan lett több egy személyes projektnél a zenésztársak (Gulyás Kristóf, Szőke Barna, Horváth Kristóf) közreműködésével? Az adásban Marci választ ad ezekre a kérdésekre, és mesél még a kívülállóságról, alkotói kételyekről, a siker mércéjéről, a frontemberré válás megugrásáról is. Megtudhatjuk, mit köszönhet a Bëlgának, miért nem bírja meghallgatni a saját számait, be tudott-e csajozni a dalszövegeivel, mi a véleménye a búcsúkoncertekről, és búcsút mondott-e már a Jégkorszaknak. Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.…
A Nagy Évem podcast utolsó adásának vendége HOLI, azaz Hegyi Olivér, aki 2017-ben készítette a Take Me Please című többszörös díjnyertes animációs kisfilmet, egy évvel később rajzolta a Dia című képregényt , tavaly pedig kihozta a Sírok és nevetek című lemezét, amit gyakorlatilag egyedül rakott össze. Olivér már két éve dolgozott A szív kertje című animációs filmjén, amikor egyik nap kikapcsolódásként megnyitotta az Ableton zeneszerkesztő programot. Beütött a kreatív hurrikán, másfél hónap alatt kiszakadt belőle egy csomó dal, megszületett HOLI, összeállt a lemez, elindult egy zenei karrier számos fellépéssel és lelkes visszajelzésekkel. Miközben a fejében már megvan a következő album, ami egyben egy no-budget nagyjátékfilm is lenne, előbb még muszáj befejeznie a kisfilmet. Ezen dolgozik hónapok óta Pozsonyban, most is csak egy koncertre ugrott haza, így tudtuk behívni a műsorba. Milyen volt először szembesülni azzal, hogy emberek kívülről fújják a szövegeit? Miért van csukva a szeme a koncerteken? Melyik sorokat nem szívesen mondja már? Miért festette a haját szőkére? Létezik Zsófi? Kiknek a dicsérete számított a legtöbbet? Hány lány vallott neki szerelmet az elmúlt évben? Beszélgettünk a közönsége nemi összetételéről, a feltétel nélküli rajongásról, a beszólás keserű utóízéről, a naplóírásról, Aviciiről, illetve indokolatlan részletességgel kitárgyaltuk a fellépését a Péntek Esti Partizánban , ahol egy sajnálatosan ronda nagypapapulcsiban nyomta le a közel húszperces Roadmovie című számát. Mivel ez A Nagy Évem utolsó adása, szeretném megköszönni azoknak az embereknek a segítségét, akik hozzájárultak ahhoz, hogy olyan lett ez a podcast, amilyen. Ács Dani, Dömös Zsuzsi, Horváth Orsi, Huszár András, Jakab Juli, Kenczler Marci, Kristóf Norbi, Lőrincz Nándi, Miki357, Pawlowszky Tamás, Sallai Laci, Varga Évi, Vermes Orsi, Weyer Balázs nagyon köszönöm! - - - - - - - - A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
A Nagy Évem podcast utolsó előtti adásának vendége az OHNODY művésznéven ismert Hegyi Dóra, aki úgy csinálja a dolgait, hogy ne legyen mit megbánnia. 1990-ben született, Székesfehérváron nőtt fel, gyerekkorában legtöbb idejét versenysporttal töltötte, tizenháromszoros országos bajnok rövidtávfutó volt. Az érettségi után szülői ösztönzésre a jogi egyetemre ment, de hamar kiderült, hogy nem ez az ő útja. Közben már rakosgatta ki az egy szál gitárral előadott dalait a netre, így talált rá Toldi Miklós és Fodor Máriusz - ez utóbbi sok évvel később alkotótársa volt az első lemezén. Húszas évei első felét a walesi Cardiffban töltötte, elvégezte a zeneművészeti egyetemet, ahol megtanulta, hogyan lehet együttműködően dolgozni másokkal. Ott érezte először azt, hogy megérti a környezetét, és a környezete is megérti őt, ezért nehéz volt a hazatérés. "Azt tartom az otthonomnak, sokat álmodom vele" - mondta Cardiffról a műsorban, de mielőtt külföldre költözne, Magyarországon akar helytállni. Beszélgettünk az igazságérzetről, ami tombol benne, az önbizalomhiányról ("tanult hiedelem bennem, hogy nem vagyok elég"), a rossz nyelvekről ("egyáltalán nem szeretem a pletykát"), a negatív kommentekről ("felvállaltan nem artikulálok"), a rajongókról ("ideális rajongó az, aki nem rajong"), plusz annak a felelőségéről, hogy profitábilis legyen a produkció, de szóba jött a "Beyoncé a búcsúban-feeling" is, valamint ez a pillanat a Hideg klipjéből. Miért nem ment el soha tehetségkutató műsorba? Tényleg nem fűti a lakását? Mikor kezdte el foglalkoztatni a szerelem témaköre? Vádolta már meg valaki azzal, hogy a közösen átélt élményeket kiárusítja a dalaiban? Ha kiderülne, hogy nemsokára meghal, az hogyan érintené? És mi köze van mindennek Harry Potterhez? Elárulta azt is, hogy miért rak ki szívesebben az Instára egy aktképet magáról, mint egy személyes fotót, illetve milyen volt pár hétig a szarkasztikus, sötét humorát élni a Twitteren. - - - - - - - - A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Jubileumi, huszadik adásunk vendége a podcast főcímzenéjének szerzője, Kristóf Norbert, aki tizenhárom szólólemezt jelentetett meg az elmúlt tizenöt évben, a legutóbbit múlt karácsonykor. A két évvel ezelőtti Kristóf Norbert-interjúnkat úgy jellemezte Nagy V. Gergő, hogy "Kertész Imre Kaddis a óta ez a legjobb szöveg a kudarcról". A Nagy Évem új adásában nem a kudarc felől fogjuk meg az ország egyik legtehetségesebb énekes-dalszerzőjének karrierjét, hanem megnézzük inkább, hogy mi volt az, ami sikerült. Beszélgettünk a miskolci gyerekkorról, amikor videójátékok zenéjére rappelt, a budapesti indie-boomról, a londoni, Seattle-i és Los Angeles-i kalandjairól, a dalszerzés eufóriájáról és a koncertezés kínjáról, illetve a nagy évéről, amikor sok minden összejött. Kiderül az is, hogy a hangját egy lánytól kapta, valamint hogy a gimiben kirúgták egy Sonic Youth-coverbandből, mert bénán énekelt. A pozitivitás jegyében sokat dumáltunk az öngyilkosságról is. Ez az első adásunk, amiben a vendég egy dalt is eljátszik. Bedobtuk Norbinak az ötletet, hogy feldolgozhatná esetleg minden idők legnagyszerűbb magyar eurodisco-slágerét , vagy azt a gyönyörű dalt A narancsvidék első részének a végéről. Ő összekapcsolta a két dolgot, és Joseph Arthur stílusában adta elő a Tedd fel a kezed et. Ez 42:44-től hallható az adásban. - - - - - - - - A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizenkilencedik adásunk vendége a fiatal magyar producerzseni, Hundred Sins, aki annyira tudatosan építi a karrierjét, hogy már most megmondja, hogy a nagy éve 2024-ben lesz. Pócsi Botond 24 évvel ezelőtt született Miskolcon. Focistának készült, de egy sérülés miatt ágynak esett, és akkor ismerkedett meg a dubsteppel, illetve a zenekészítéssel. "Engem nyolc évig hallgattak úgy, hogy a legnézettebb zenémen is 3-400 lejátszás volt" - mondta erről az időszakról, aztán beütött az Azahriah -val közös Oye . Az ajsa luná val együtt csinált Legszebb lány idején figyeltek fel rá Fodor Máriuszék, és hívták el a Banana Recordshoz, aztán jöttek a közös dalok Beton.Hofi val, AKC Misi vel, Lil Frakk -kal, kristoaf fal és egyebekkel. A neve hamar branddé vált, amit elősegített az is, hogy ő minden dalán előadóként van feltüntetve ("igazságtalannak tartottam mindig, hogy producer neve csak a leírásban van ott legalul"), valamint a markáns imidzs a piros maszkkal, ami mögé az arcát rejti kezdetektől fogva. Tavaly azt érezte, ideje kijönni egy lemezzel. A legjobb beatek spájzolta már egy ideje, összegyűlt nyolc-tíz szám, bedobott még pár extra featet, és elkészült az Opera című lemez, ami május elején jelenik meg, pont tíz évvel azután, hogy Boti kirakta élete első saját számát. A koncepció része volt, hogy kevésbé ismert előadókkal csinálta az album dalait ("így is becsúszott egy Azahriah meg egy Miller Dávid "), mert a legfontosabb számára, hogy felemelje a tehetséges fiatalokat. A podcast felvételére maszk nélkül jött, úgyhogy egyfajta verbális face revealként elmondjuk az adásban, hogy melyik híres hollywoodi színészhez hasonlít. Elárulta, legszívesebben kivel csinálna közös számot, melyiket tartja a legjobban sikerült dalának, miért érzi úgy, hogy lejáratta magát az első néhány élő fellépésén, mivel keres a legtöbb pénzt, és mi idegesíti a legjobban a magyar zeneiparban. A hallgatottsági/nézettségi statisztikákkal nem foglalkozik, külföldi sikerről nem álmodozik, és néhány éven belül nyugdíjba vonul egy tanyára. Felolvastuk neki Rónai András kritikáját az Operá ról (ami a Recorder magazin 93. számában fog megjelenni jövő csütörtökön), ő pedig mondatonként reagált rá. - - - - - - - - A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizennyolcadik adásunk vendége Quixotic, polgári nevén Miklósy Krisztián, a legsikeresebb magyar synthwave előadó, akit egy hónapban többen hallgatnak a Spotify-on, mint jó pár magyar A listás zenekart. Miklósy Krisztián 1985-ben született, és lélekben ott is ragadt a nyolcvanas években. Mindig lenyűgözte annak a kornak a kultúrája, a legjobban a szélsőségeket szereti benne, meg azt, hogy akkoriban semmi sem volt tabu. Sok éven át magának írogatta a zenéket, nyomott technót, dobolt punkzenekarban, aztán egy szofterváltás és egy moziélmény miatt talált rá a saját stílusára. A barátaival együtt ült be a Drive című filmre, a többiek halálra unták rajta magukat, de Krisztiánnak igazi heuréka-pillanat volt meglátni a skorpiós bőrdzsekiben szótlankodó Ryan Goslingot, de még inkább meghallani Kavinsky és a többiek szintimuzsikáját. Elsőként egy Bikini-dal midijét húzta be az Abletonba, és a Köteles Leander énekével készült szám százszor sikeresebb lett, mint bármi, amit addig csinált. Másodiknak a Palms című trekket rakta össze, ami azóta is a leghallgatottabb dala. "Nem találtam ki semmi újat, hanem új köntösben próbálom eladni azt a nyolcvanas éveket, ami valójában nem is létezett" - mondta a podcastban. A Drive lökte be a synthwave szekerét (vagy inkább tűzpiros Ferrari Testarossáját), de a Stranger Things is sokat dobott a műfaj népszerűségén. Erről a Netflix-sorozatról kapta a nevét Quixotic aktuális bulisorozata is ( Stranger Synths ), ahol gyakran hat-hét órán át játssza a remixeket, covereket és mash-upokat, és ahol a She's a Maniac re ő maga is elnyomja a toporgós mozdulatokat a színpadon. Még lassúzás is szokott lenni. Szerinte már édeskevés, ha az ember ügyesen DJ-zik, vagy ütős számokat rak össze, manapság egy előadónak értenie kell az imidzshez, a grafikához, a marketinghez, a social médiához és az algoritmusokhoz is. Sokáig az utolsó szögig mindent ő csinált, de ez megfordult a Highway Violence című őrülten ambiciózus videoklipjénél, aminek a készítése során kénytelen volt igénybe venni mások segítségét. Természetesen maximalista, a Schwarzenegger című számához egy évig gyűjtögette a samplefoszlányokat az akciósztár interjúiból. Azt vallja, hogy mindent meg lehet tanulni YouTube-tutorialokból, ezért nincs mentség arra, ha az ember középszerű dolgot ad ki a kezéből. Egy ideje meg tud élni pusztán a zenélésből, a legerősebb bevételi lábat a Spotify jelenti, amin járt már havi 100 ezer hallgató felett is. Los Angelesben tízszer annyian hallgatják, mint Magyarországon. Éppen európai és amerikai turnéra indult volna, amikor beütött a járvány. Bízik benne, hogy pár éven belül minden hazai fesztiválon fix név lesz a Quixotic, filmzenét is szívesen csinálna, de leginkább olyan filmhez, amit ő maga rendez (vagy Antal Nimród, akivel kapcsolatban egy nagyon izgalmas hírt is brékel az adásban). Megtudtuk azt is, hogy miért volt kénytelen leülni kávézni az ős-Bikini összes tagjával, hogy mi a különbség anyagi szempontból egy cover és egy remix között, hogy miért használ olyan ritkán vokált a számaiban, hogy a nyolvanas évek ikonikus figurái közül kivel találkozna a legszívesebben, hogyan üríti ki a fejéből időről-időre a synthwave-et, hogy miért veszélyes rákattanni a vasakra, illetve, hogy miért nem halad a második albumával úgy, ahogy szeretne. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizenhetedik adásunk vendége a Fancy Dress Party , a Démon Hill , a Vadnyugat és a Fafafa zenei projektek mögött álló, még mindig csak 29 éves Fülöp Péter, akinek a nevéhez fűződik az Aranyélet főcímdala, a Kellemetlen percek című legendás videósorozat, de ő szerezte a valaha volt legjobb dalt az időjárásról is. Fülöp Péter több száz dalt írt eddig élete során, amiknek kis része meghallgatható a Bandcamp-oldalán , a YouTube-csatornáján vagy a Spotify-on , de a legismertebb közülük az az egyperces, egy szál gitáros, nagyon személyes témájú Family című szám, ami minden idők második legjobb tévésorozatának, az Aranyélet nek lett a főcímdala. Péter a Tumblr-szcéna sztárja volt a 2010-es évek elején, küzdöttek érte az online újságok, és rövid idő alatt be is járta a három legmenőbbet: pár hónapot volt az Indexnél, aztán kábé ugyanannyit a Cinknél, majd a 444-nél kötött ki, ahol rocksztár újságíró státuszba került, azaz nem kellett ügyelnie, szabadon valósíthatta meg a saját projektjeit, köztük a Kellemetlen percek című abszurd videosorozatot, amire még most is emlékeznek azok, akik akkor nézték. Mindenki látta rajta, hogy óriási tehetség, elképesztően fura gondolkodása és nagyon különleges humora volt, az összes kollégája rajongott érte, saját magát mint jelenséget belevonta az újságírásba, úgy tekintett a 444-re, mint egy virtuális színpadra, amin ő fellép. Mindehhez párosult egy valódi rocksztárokat megszégyenítő, önpuszítító életvitel, ami hamar a teljes kiégéshez vezetett. Miért csinálta azokat a dolgokat, amiket csinált, hogyan élte meg mindezt, és mi van vele azóta? Ez mind kiderül A Nagy Évem podcast eddigi leghosszabb adásából, és végre választ kapunk arra a sokakat közel egy évtizede foglalkoztató kérdésre is, hogy miért törölte le Péter a Kellemetlen percek összes részét a YouTube-ról. Beszélgettünk továbbá az oversharing fontosságáról, a fogyókúrák hatékonyságáról, Michael Jackson és Louis CK megítéléséről, Norm MacDonald és Evan Dando zsenialitásáról, a RHCP gitárosának szomorúságáról, a sok év után visszatérő zenekarokról, a kizsákmányoltakból lett kizsákmányolókról, a nyomasztó rajongókról, Tom Waits trúságáról, üdítőkről és a two hit wonderekről, de elárulta azt is, hogy ki után lépne fel a pénteki Partizánban, hogyan került egyszer Ákos és Eminem közé, mennyi pénzt keresett pontosan az Aranyélet főcímdalával, illetve hogy mit gondolt a nagymamája az elmúlt évtized legjobb magyar számait rangsoroló listán való szerepléséről. Miről szól a Black Hole Sun ? Jöhetnek bizonyos zenei műfajok idős emberektől? Mi van, hogy ha kiderül, hogy láttál valamit a buszról? A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizenhatodik adásunk vendége Szabó Benedek énekes, dalszerző, zenész, a Galaxisok és a Zombie Girlfriend nevű együttesek frontembere, akinek az volt a nagy éve, amikor egy Offspring-kazetta miatt elkezdett zenélni, és látott egy csomó szuper filmet is. Szabó Benedekkel beszélgettünk érettséggel keveredő nyugodtságról, szakmai irigységről, zenével kapcsolatos rémálmokról, példaképekről és intő példákról, színpadi személyiségről és csillogó szemű fiatal lányokról, absztinenciáról és hamburgerekről, illetve arról az ikonikus pillanatról, amikor a 2010-es évek elején egyszer csak megjelent Budapesten. Elmesélte azt is, hogy milyen számára az a nap, amikor megjelenik egy lemeze, miért kopnak ki dalok a repertoárból, valamint hogy hogyan viszonyul ahhoz, hogy pár nap múlva 35 éves lesz. Elvállalta volna a Rossz versek főszerepét? Kellett már kirúgnia valakit? Mit tenne, ha hirtelen 200 millió forinthoz jutna? Tényleg játszott birodalmi rohamosztagost a Pappa piá ban? Van, amit szeretne csinálni a zenében, de nem mer? Ezekre a kérdésekre is megkaptuk a választ. Filmek, amiket említünk az adásban: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014) Hetedik (Seven, 1995) Nem együtt öregszünk meg (Nous ne vieillirons pas ensemble, 1972) Vége a nyárnak, megint esik (2017) Tu dors Nicole (2014) Ham on Rye (2019) Her Smell (2018) Beépített hiba (Inherent Vice, 2014) Kaliforniai rémálom (Under the Silver Lake, 2018) Csillag születik (Star is Born, 2018) Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049, 2017) T2 Trainspotting (2017) Interjú a vámpírral (Interview with the Vampire, 1994) The Green Knight (2021) Eltörölni Frankot (2021) Bloody Nose, Empty Pockets (2020) A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizenötödik adásunk vendége Fodor Máriusz zenész, dalszerző, producer, pék, és apa. A Kaukázus és a Magashegyi Underground nevű együttesek egykori tagja, a Banana Records kiadó egyik vezetője, aki a saját dalait Superflake néven adja ki. Gyerekkkorában a szülei műszaki boltjából hétvégére hazahozott szintetizátort nyomkodta, tiniként Illegal fedőnév alatt gyártotta a chiptune-zenéket, például a Géza férjhez megy című örökbecsűt. Hiába ért el sikereket különböző versenyeken a szerzeményeivel, szülői nyomásra gazdasági főiskolán végzett, és előbb borotvákat próbált rátukmálni vidéki boltosokra, később Szlovákiában vitt laptopbizniszt. Jó pár évvel később tért csak vissza a zenéléshez, és a Kaukázus és a Magashegyi Underground tagjaként megtapasztalta, milyen a magyar popsiker. Ezzel párhuzamosan elkezdett reklámzenéket írni, és hamar az ország legtöbbet foglalkoztatott reklámzeneszerzőjévé vált, aki egyszerre tud gyors és minőségi lenni, de az Aranyélet című HBO-sorozat főcímzenéjében is benne volt a keze. Egy pont után kissé beleunt a rocksztár életformába, autodidakta módon megtanulta a levelestészta-készítés fortélyait, és Nigériában indított pékbizniszt. Beszélgettünk a Férfikör nevű titokzatos egyesületről is, amelynek a noszogatása nélkül lehet, hogy soha nem tudta volna rávenni magát, hogy Superflake néven elkezdje a saját dalait csinálni, szó esett a Kamával közösen gründolt kiadójáról, a Banana Recordsról, illetve arról, milyen szerencsés véletlenek útján jutott el abba a helyzetbe, hogy a Fókusz című tévéműsor hétperces riportban számolt be az első gyermeke születéséről. Máriusz nagyon inspiráló, energikus személyiség, aki mindenben a pozitívumot látja. Hirtelen nehéz is volt kiválasztania a nagy évét, mert "annyira sok jó dolog történik mindig", de végül 2020 mellett döntött, és ezt alaposan meg is indokolta. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizennegyedik adásunk vendége Mórocz Tamás, az egykori Jacked frontembere, a Bermuda tagja, az X-Faktor zenei szerkesztője, akivel több nagy, és több kudarcos évéről is beszélgettünk. "Külföldön és itthon is sikeresek lesznek, előbb vagy utóbb" - írta 2007 nyarán Tövisházi Ambrus a Quartban a Jackedről, és erről a zenekar tagjai is meg voltak győződve. Az angolul éneklő, lendületes, fülbemászó indie-rockot játszó székesfehérvári együttes eleve a világhírt tűzte ki célul, és a rockandroll álmokat fűtötte a MySpace is, a kor népszerű közösségi site-ja, ahol mindig úgy tűnt, a nemzetközi berobbanás csak pár kattintásnyira van. De a Jackednek ott volt egy nagyon is konkrét lemezszerződés a Universalnal, ahol az első és utolsó lemezük, a beszédes című Stop The Show jelent meg 2008-ban. A külföldi érdeklődés elmaradt, a fiúk elkezdtek kiállhatatlanul viselkedni, és egy évvel a lemez után eljutottak oda, hogy nem volt más választás, mint feloszlani. Tamást különösen érzékenyen érintette, hogy szertefoszlott ez az álom. A gyászmunka még tartott, amikor előbb alapított egy zenekart (Bastiaan) a Moog-os Tonyóval, az ex-Kispálos Mike Zweckerrel és Hó Mártonnal, majd egy másikat Calico Island néven, de hamar kiderült, hogy egy lágy folkrockot játszó tíztagú együttes nem életképes a magyar piacon. Tamás rájött, hogy ha igazád kapcsolódni szeretne az itthoni közönséghez, akkor muszáj lesz magyarul énekelnie. 2012-ben meg is írta az első magyar nyelvű dalát, ami egyben az Urbán Dániellel közös Bermuda zenekarának az első száma is lett. Ez volt a Monte Carlo , ami valamit nagyon elkapott a zeitgeistból, óriási sláger lett, de még ennél is nagyobbat szólt a London , amit unásig játszott a Class FM, és még nyolc évvel később is nyomtak egy KIKA-reklámban. A Bermuda sikerei csúcsán Tamást elérte egy súlyos alkotói válság, elfogytak az ötletek, egyszerűen képtelen volt dalt írni ("van, hogy belecsapsz a gitárba, és máris rossz"), ki kellett szakadnia budapesti mindennapokból. Rövid londoni kitérő után egy brightoni hostel recepciós pultja mögött találta magát, és ott is maradt három évig, miközben lassan visszatalált a dalszerzéshez. Akkoriban évente egy Bermuda-szám született (az egyikben Halász Judittal énekelt együtt ), de Tamás elkezdett más előadóknak is dalokat írni - például benne volt a keze az elmúlt évtized egyik legjobb magyar popszámában is. Kint rendet tett a fejében, elengedte a maximalizmust a zenében, és amikor hazajött, tele volt energiával és ötlettel. Továbbra is írt dalokat másoknak, de a legfontosabb váltást az hozta az életében, hogy 2018-ban elkezdett az X-Faktor ban dolgozni zenei szerkesztőként. Megtalálta magát a kemény munkában és a tehetséggondozásban, de közben a Bermudát sem hanyagolta el: hónapokon belül jön az Utas és holdvilág által ihletett első lemez, amin annyi dal (tíz) lesz, mint amennyit a Bermuda összesen kiadott az első tíz évében. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Idei utolsó adásunk vendége Schwarcz Ádám, alias Beton.Hofi, akinek nemcsak, hogy 2021 volt a nagy éve, de nála nagyobb éve talán senkinek nem volt idén. Megkértük Ádámot, hogy írja le, hogy mik történtek vele az elmúlt 12 hónapban - mielőtt meghallgatod az adást, érdemes elolvasni ezt a szöveget . Itt van belőle egy kis ízelítő: JANUÁR Jól esik az A4-es papírszélű, vagdosó hideg. Úgy érzem, hogy nagyon fáradt vagyok és kurva sok mindent kellene átgondolnom. Hazagyalogolok a a szilveszterből: Jászairól az Orczyra a Népszínházon keresztül. Jan 1. Sokat vagyok egyedül. Serpenyőből eszem, kancsóból iszom. Elkészül a PERU , MALÉV is, és folyamatosan jönnek be az album utolsó darabjai. Eszembe jut valamelyik éjszaka, hogy citromail gang. FÁRADT című dalt megcsináljuk Norbival. Felvesszük az Árvahouse -t Kovács Gerinél. FEBRUÁR Kapitány Máténál sessionok, albumhajrá. Mikivel, Ivánnal elvonulás. Leforog a DAY01 nulla forintból. Főzős videók otthon, gasztroszatírák az ismerőseim számára Instagramon. Street workout. Reményteli hónap, sok vízió, izgalom. Először lesz bajszom tartósan :D KIALAKULNAK A VÉGSŐ DALOK. Anakonda megszületik. Elkészül a Balkaan freestyle art coverje, egy fotó, ami egy Nagy Feró-forgatáson készül, ahol Mikinek segítek. Fekvőtámaszozni tanítom Taxy Bandit és Lil Frakkot. Sokat vagyok titkos házibulikban. Érzem, hogy valami változni fog. MÁRCIUS COMIC SINS SEASON ON. Aláírok az Universalhoz. Anyám kocsijában éjjel 12-kor hallgatom a 90%-os albumot az Orczyn. A testvérekért mindent, a barátokért sokat, a haverokért ezt-azt, a többi jobb, ha tolat. A további kilenc hónap történéseit itt tudod elolvasni . A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizenkettedik adásunk vendége Tövisházi Ambrus, az egykori Amorf Ördögök alapító tagja, a Péterfy Bori & Love Band és az Erik Sumo Band zenei motorja, aki egy 29 perces monológgal válaszolt arra a kérdésre, hogy melyik volt a nagy éve. "Ilyen hosszútávon csak az foglalkozik zenével, akinek már nagyon korán becsípődött" - mondta A Nagy Évem podcastban Tövisházi Ambrus. Számára ötéves korában minden eldőlt, amikor felváltva hallgatta a "verses" lemezt (Sebő Ferenc: Énekelt versek), a "bácsis" lemezt (Jiří Brabec: The Best Of Country Beat) meg a "nénis" lemezt (Kučerovci: Hrají A Zpívají Kučerovci), és elképzelte, milyen lenne, ha ő irányítaná a zenét. Mesélt arról is, hogy miért volt meghatározó számára a Kispál és a Borz a kilencvenes évek elején, miért fura a viszonya a sikerhez, mi a szerencse szerepe egy zenei karrierben, és hogy miért csak kevés alkalommal tudta megszólítani a magyar nép lelkét. "Hogy mi lesz sláger, azt még azok sem tudják, akik azt hiszik, hogy tudják" - foglalta össze a lényeget. Szóba jött az időszak, amikor az Est FM futtatta be az Amorf Ördögöket a kétezres évek elején, majd a Péterfy Bori & Love Band gyorsult be nulláról százra pár hónap alatt a Petőfi Rádiónak köszönhetően, illetve megbeszéltünk, hogy miért nem volt jó ötlet zenei újságírásra adni a fejét egy időben. Elárulta, hogy mi idegesíti rettenetesen Krúbiban, mi a tanulsága a YouTube Trendingnek, mi miatt volt nagyon hasznos számára az elmúlt két év, miért stresszes számára egy kislemez, és hogyan sikerült elérnie, hogy már 15 éve meg tud élni csak a zenélésből. Az adás végefelé Ambrus említett egy nagyon jó könyvet, ami a New York zenei életéről szól hetvenes-nyolcvanas években, csak nem jutott eszébe a címe. Ez az a könyv: Love Goes to Buildings on Fire: Five Years in New York That Changed Music Forever. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizenegyedik adásunk vendége Sallai László, a Felső Tízezer frontembere, aki hiába tagja még három másik zenekarnak (Platon Karataev, Galaxisok, The Somersault Boy) is, nemrég elindított egy új projektet Captain Average néven, amelynek art-punkos/krautrockos első lemeze ( Heaven Capitulates ) december elején fog megjelenni. Sallai Laci családjában sok az ügyvéd, és érettségi után ő is a jogi egyetemre kezdett járni, de hamar kiderült, hogy ez nem neki való, és az első év végén kicsapatta magát. Aztán elvégezte a magyar-történelem szakot, és előbb egy gimiben, majd egy általános iskolában tanított. Ötévesen kapta az első szintetizátorát, később gitárra váltott, 17 éves kora óta játszik zenekarokban és koncertezik rendszeresen, a nagy indie-boom alatt még inkább metalt hallgatott, de a hálószobapop-forradalomból már kivette a részét. Foglalkozott koncertszervezéssel, tíz éve zenei újságíróként is dolgozik. Mi a titka annak, hogy ennyire hatékony? Hogyan lehet akkor is dalt írni, amikor épp nem jön az ihlet? A diákjai megnézték Laci bácsit a színpadon? Miért lett teljes kiégés a vége a tanári pályának? Milyen számára egy jól eltöltött nap? Mi a baj a magyar zenei újságírással? Arról is beszélgettünk, hogy melyik volt élete koncertje, milyen találkozni a zenei hőseivel, mire emlékeztet az akcentusa, és vajon melyik zenekara éli túl a következő tíz évet is. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Tizedik adásunk vendége Dorozsmai Gergő, aki olyan zenekarokban játszik (vagy játszott), mint a Hammer of Gods, a The Moog, a Gustave Tiger és a Mayberian Sanskülotts, illetve mostanában Szalai Annával van egy közös projektjük. Több tucat lemezen dolgozott hangmérnökként vagy producerként, de ismerős lehet a Dalfutár című YouTube-sorozatból is. Igazi zenei multitálentum, aki adásunkban elmesélte, neki igazából két nagy éve is volt. Az első 2008 volt (a másik majd a műsorból kiderül!), amikor a gimis baráti társaságból alakult rockzenekara, a The Moog a sikerei csúcsán volt, Amerikában és Európában is turnéztak, Seattle-be mentek lemezt felvenni, és ők voltak a budapesti indie-szcéna királyai. "Már akkor is éreztem, hogy a következő év valószínűleg nem lesz ilyen jó, aztán nem is lett" - mondta erről a podcastban, majd sokat mesélt a zenekar utolsó időszakáról, amikor a harmadik lemez után Los Angelesbe költöztek, hogy igazán befussanak, de nem akartak megszületni az új dalok, és közben a garázsrock is kiment a divatból. A The Moog romjain aztán Szabó Sz. Csabával megalapították a Gustave Tiger együttest, ami több szempontból is az anti-Moog. Majd Gergő pár évvel ezelőtt beszállt a Mayberian Sanskülottsbe is, így jelenleg két, ereje teljében lévő, aktív zenekarban is játszik – amellett, hogy gyakorlatilag főállásban dolgozik a családi bizniszben (ami a Tom Tom Studio). Nem tervez újabb zenekarba belépni, de azért mondott egy szólóelőadót, akinek szívesen besegítene. Gyűlöli, hogy folyamatos önpromózásra vannak kényszerítve a zenészek, ő százszor inkább lép fel egy közönség nélküli koncerten, mint hogy kiszenvedjen magából egy jópofáskodó Facebook-posztot. Későbbi feleségével, Kasiával egy lengyelországi Moog-koncerten ismerkedett meg, és Gergő még csak 21 éves volt, amikor megszületett a fia, Syd (a Pink Floyd-alapító Syd Barrettről kapta a nevét), aki az idén lesz tizenhat. Beszélgettünk arról is, hogy milyen volt fiatal apaként nyomni a zenekarozást, illetve helytállni a budapesti éjszakában. Azt is elárulta, szerinte kár, hogy mostanában mindenki olyan udvarias a zenei szakmában: sehol egy megsemmisítő kritika, sehol egy jó beszólogatás-csata vagy drogokon szétcsúszott zenekar. Hogyan üríti ki a fejét, amikor már undorodik a zenétől? Mi az ars poeticája producerként? Mi a titka annak, hogy folyamatosan árad belőle a derű? És milyen volt, amikor a The Moog tagjaival egyszer csak az ex-White Stripes-os Meg White házában találta magát egy bulin? Külön érdekessége az adásnak, hogy abban a stúdióban vettük fel, ahol pár évvel ezelőtt Tom Hanks beszélt a mikrofonba, miközben Steven Spielberg instruálta Skype-ról. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Kilencedik adásunk vendége Csordás Zita, az ország elsőszámú dreampopzenekarának, a Mayberian Sanskülottsnak a frontembere, aki hiába áll hatéves kora óta a színpadon, továbbra sincs megbarátkozva azzal, hogy emberek nézik, miközben énekel. Beszélgettünk alkotói válságról, szorongásról, irigységről és önbizalomhiányról, illetve arról, hogy a dicséret milyen felemelő tud lenni ideig-óráig. Megtudtuk, miért olyan ellenséges Zita a közönséggel a koncerteken, milyen élmény volt az iszonyatosan menő Primavera Sound fesztiválon fellépni Barcelonában, és az európai turnéról, ami a koronavírus-járvány miatt sajnálatosan meghiúsult, de jövőre remélhetőleg összejön majd. Milyen fejeket szokott látni a színpadról? Miért jobb sötétben fellépni? Mit tudhatunk meg róla a kedvenc filmje alapján? Hova tűntek a sofőrök? Mi volt a nagy lufirobbanás és mi van ezekkel a szellemekkel? A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Nyolcadik adásunk vendége Barkóczi Noémi, énekes-dalszerző, animációs filmkészítő, aki négy évre kivonta magát a zeneiparból, de szeptemberben visszatért a második lemezével ( Dolgom volt ), amit most csütörtökön mutatott be az A38 színpadán, illetve két dala is felcsendül a mozikban még futó A legjobb dolgokon bőgni kell című filmben. Először "Laura Marling egri megtestesítője"-ként vetette észre magát a 2010-es évek elején, része volt a hálószobapop-szcénának, ugyanabban az évben (2016) jött ki az első albuma ( Nem vagyok itt ) és az animációs kisfilmje ( Second Hand ). Beszélgettünk írói válságokról, velőtrázó üvöltésekről, nagy szívfájdalmakról és a kimaradt négy évről is, meg persze arról, hogy miben hasonlít Noémi karrierje Justin Bieberéhez. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Hetedik adásunk vendége Rutkai Bori, aki zenekarával, a Rutkai Bori Bandával a legvagányabb és legötletesebb gyerekdalokat csinálja az országban. Legújabb lemezük (és mesekönyvük), a téli tematikájú Mandulka és a Karácsonyvár október közepén jelenik meg, de pár nap múlva már hallgatható lesz a neten. Hol másutt kezdtük volna a beszélgetést Rutkai Borival, mint a gyerekkoránál, hogy aztán másfél óra után a reinkarnációig jussunk. Közben kiderül, mit keresett tízévesen egy Jeles András-filmben, ahol életre szóló hatás érte, vagy hogy jutott az R-Go backstage-be, hogy ott sárkányrajzot nyújtson át Szikora Robinak. És miért került épp Fenyő Miklós nappalijába… Bori egy kis lakótelepen nőtt fel sok bandázás és rajzolás közepette, kalandok pedig már csak azért is bőven történtek vele, mert akad néhány művész a családban - például a híres színésznő, Ruttkai Éva is rokona. "Nem emlékszem, hogy valaha is unatkoztam volna" - mondta a gyerekkoráról. Képzőművészként és egyedi stílusú sanzonénekesnőként működött a kétezres évek végéig, amikor váratlanul rájött, hogy számára a gyerekzene a csúcs. "Az első koncertnél azt éreztem, hogy váó, ez az!" A Vacka Rádióval kezdte, de akkor indultak be igazán a dolgok, amikor 2014-ben megjelent a Sárkányjárgány című első lemezük a Rutkai Bori Bandával. Zenéjükkel új minőséget hoztak a műfajba, a szülők összetett kézzel hálálkodtak, hogy végre olyan dalok szólnak, amiktől huszadik hallgatásra sem akarják kitépni a hajukat. A Rutkai Bori Banda-koncertek fergeteges hangulata és kontrollált káosza legendás lett. Baj csak a szülőkkel szokott lenni (főleg, ha leülnek mobilozni, miközben a gyerek a színpadon totyorászik), a gyerekek önfeledten buliznak: "ahogy az egyévesek rogyasztanak ránk, az hihetetlen". A közönség persze pár évente cserélődik, mert "nullától ötévesig ott tombolnak az első sorban, és az egy hétévesnek már kicsit ciki". De nincs gond, majd visszajönnek akkor, amikor már gyerekük lesz. A lényeg, hogy senki ne nevezze őt Bori néninek, mert arra háklis. Szó esik még a gyerekzenei szcénáról, céges bulikról, arról, hogy miért nem szeret bébiszitterkedni, hogyan haverkodott össze Halász Judittal, hol tudja a legjobban kiénekelni a feszültségeit, illetve, hogy vajon fog-e valaha Kossuth-díjat kapni. Hallgasd meg, mert Rutkai Borit hallgatni olyan megnyugtató! A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
"A zenénél jobbat nem talált ki az ember arra, hogy együtt rezonáljon az univerzummal" - mondta hatodik adásunk vendége, Zságer Balázs, aki szeptember 17-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban egy nagy koncerttel ünnepli zenekara, a Žagar alakulásának húszéves évfordulóját. Ott lesz szinte mindenki a színpadon, aki az elmúlt két évtizedben megfordult az együttesben, és azzal kapcsolatban, hogy mire számíthat a közönség, így fogalmazott Balázs: "ha a zenével be lehet rántani őket, hogy a mostban legyenek, akkor onnan már csak egy lépés, hogy eksztázisba is kerüljenek". Megtudtuk azt is, hogy "egy ülő közönség előtt nem lehet fake-elni", illetve, hogy a színpadi jelenlét már fárasztja, ezért a jövőben más területekre koncentrálna jobban, például a filmzeneszerzésre, amivel már foglalkozott korábban is ( Szezon , Az éjszakám a nappalod ), de úgy érzi, a java még csak ezután jön. Most például csinált egy synthwave-stílusú számot a nyolcvanas évek budapesti underground-közegében játszódó Eltörölni Frankot című filmbe, ami egy házibulijelenetben fog felcsendülni. Nemrég elindította popzenei kiadóját is, és az első előadó, akit a szárnyai alá vett (Deva), rendületlenül tör felfelé. Miért nem ment el soha tehetségkutató versenybe zsűrizni? Hogyan változott a zenekar közönsége az évek során? Miért kellett pálinkával itatni a hangmérnököt, amikor a Depeche Mode előtt játszott a Žagar a Puskás stadionban? Tud úgy zenét hallgatni, mint egy normális ember? Tényleg kevesebb előítéletes energia van Ozorán? Miért nem csinál már reklámzenéket? Mesélt arról is, hogy mit hozott számára az apaság, miket tanul a nagy lányától, illetve, hogy érez-e szakadékot a generációk között. És persze megbeszéltük, hogy milyen érzés volt lubickolni egy kicsit a mainstream könnyűzene világában, amikor 2007-ben nagy sláger lett a Wings of Love , "a szám, amiben csak a refrén van". A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Ötödik adásunk vendége Rácz Gergő, korunk egyik legsikeresebb popzenésze, akinek a Mostantól című dala parádés kört futott tavaly. Milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki harminc éven át a magyar popszakma élvonalában maradhasson? Rácz Gergőt hallgatva felmerül, hogy a tehetségen felül például emberfeletti kitartás, elhivatottság, bátorság és szerénység. Egészen kiskora óta nem volt kérdés, hogy ő zenét fog csinálni. “Egyszer gondolkoztam csak el azon, hogy mással is foglalkozhatnék, de az csak egy napig tartott, mert iszonyú depressziós lettem ettől a gondolattól. Rájöttem, hogy nincs más alternatíva ahhoz, hogy boldog legyek” - mondja erről Gergő. Tízévesen már dallamokat kreált a gitárján, és egy komplett popprodukciót talált ki az osztálytársával, pár évre rá pedig Fenyő Miklóst győzte meg a rátermettségéről. Így került be a Park nevű fiúzenekarba. Még le sem érettségizett, de már megjelent lemezen több olyan dal, amit ő írt. Aztán jött a V.I.P., az Eurovíziós szereplés, a haknik, a rajongói klubok, majd az acapellázás a Fool Moonban, és végül a dicsőséges szólókarrier. A több mint 100 perces beszélgetésünk során részletesen kitárgyaljuk az összes fontos állomást és fordulópontot, a fenteket és a lenteket, a sikereket és a csalódásokat. Milyen érzés fél napokat álldogálni lemezkiadók előtt hóban-fagyban? Mikor derült ki, hogy van keresnivalója ebben a szakmában? Miért lett vége a V.I.P.-nek szinte a csúcson? Hogyhogy nem volt lámpaláza Dublinban? Mire gondol, amikor megszólítja egy rajongó? Hogyan rántja ki magát egy alkotói válságból? Mi okozott feszültséget a Fool Moonban? Miért nem hisz az albumban? Mennyire fontos, hogy milyen a klip? Ez mind kiderül a podcastból, és persze az is,hogy hogyan élte meg Rácz Gergő a tavalyi évet, és a minden eddiginél nagyobb sikert, amit a Mostantól hozott számára. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Negyedik adásunk vendége Márton Dániel, a Ricsárdgír zenekar frontembere. Beszélgettünk a küzdelmes kezdetekről, amikor éveken át tíz-húsz ember előtt léptek fel, nem foglalkoztak a YouTube-bal meg a Facebookkal, inkább magnókazettákon dugták el a dalaikat a Media Marktban. Ott indult el valami, amikor a Repülőgép című klipjüket lejátszották az X-Faktorban (Dani anyukája küldte be a klipversenybe), és beszélgettek velük egy kicsit a műsorban - másnap megtöbbszöröződött a követőik száma, és elkezdték vidékre is hívni a zenekart. Aztán kábé minden évben történt egy-két olyan esemény, amely előre lendítette a zenekart. Ilyen volt például drMáriás cikke a Recorderben (amit Dani “rikorder”-nek ejt), amelyben a Tudósok-vezér azt írta, hogy "színre lépett egy nagyon szerethető, nagyon friss, nagyon őrült, nagyon önmarcangoló, nagyon eredeti, nagyon jó lemezt az asztalra letevő kitűnő fiatal zenekar". A Ricsárdgírnél valami vagy ösztönösen működik, vagy egyáltalán nem, mert ahogy elkezdenek túlagyalni valamit, az erőltetetté válik (például sosem sikerült elvonulniuk vidékre, és tervszerűen számokat írni, ahogy azt a legtöbb együttes szokta csinálni). Elképesztő viszont az a szabadság, ami miatt például az egyik dalban egyszer csak a Mambo Italianót kezdik énekelni, egy másik szám pedig hirtelen átcsúszik a Butterflyba a Crazy Towntól. Nem sok embernek jutna ilyesmi eszébe, és még kevesebb merné aztán úgy is hagyni. Lehet, hogy Dani egy zseni? - merült fel a kérdés, de ő erősködött, hogy nem az. Egy halom egyéb kérdésre viszont tényleg választ kap a hallgató. Hipochonderként milyen volt Dani számára a pandémia időszaka? Hogyan rántotta ki a színpadi pánikrohamából egy szarvasbogár? Miként győzte le a bogárfóbiáját a kisfia kedvéért? Miért blokkolt le, amikor a Halálorgazmus zenekarral lépett színpadra? Kinek az ötlete volt a második Ricsárdgír-album címe (The Dark Side of the Moon)? Hogyan segített neki az X-akták túlélni a Covid-helyzetet? Miért volt eleinte egy konditeremben a zenekar székhelye? Ördög Nóra mit szólt a róla szóló dalhoz? Mennyi az önéletrajzi ihletés a Palvinbarbi című számban, és hova próbálják most elhívni a híres magyar szupermodellt? Van határa Dani Harrison Ford-imádatának? Nehéz HÉV-vel járni koncertezni? Kacskaringós úton ugyan, de csak eljutunk az áttörés évéhez, 2019-hez, amikor kijött a zenekar fantasztikus harmadik albuma, a Rise of The Koala. Ebben az évben annyi minden történt, hogy Dani írt erről egy hosszú listát, amit végül nem olvasott fel a műsorban, de megmutatta, és valóban tök hosszú volt. A legnagyobbat minden bizonnyal a SzintisLaci című daluk szólt, karöltve a Budapest TV stúdiójában forgatott klippel, ami egy isteni szerencsének köszönhetően jutott el nagyon sok emberhez: Sergio Santos, "a latin zene népszerű hazai képviselője" kirakta a klipet hivatalos Facebook-oldalára, ahol több mint 7 millióan nézték meg. Nagyon sok külföldi rajongója lett a zenekarnak, de a SzintisLaci észbontó sikerét sajnos nem tudták rendesen meglovagolni, mert hiába kaptak meghívásokat olasz, brit, francia és brazil fesztiválokra is, pont bedurrant a Covid, és ezek a rendezvények mind elmaradtak. Összejött viszont a teltházas lemezbemutató koncert az Akvárium Nagyhalljában, 1400 ember előtt. Három évvel ezelőtt azt mondta Dani, hogy még három év van a Ricsárdgírben, és most is azt mondta, hogy még három év van a Ricsárdgírben. Mindenesetre szeretné még azelőtt abbahagyni, hogy elkezd kínossá válni az egész, vagy haknizenekar lesz belőlük. A Rise of The Koalánál jobb lemezt ugyan nem lesz könnyű csinálni, de azért valószínűleg megpróbálkoznak vele, vagy szép lezárás lenne az is, ha búcsúzólag megvalósítanák Dani régi álmát: a zenekarról szóló egész estés trashmusicalt, aminek a forgatókönyve már kész is van. A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Harmadik adásunk vendége Polgár Odett, aki a Megasztár harmadik szériájában tűnt fel, és már több mint 15 éve a magyar popszakma meghatározó alakja. Olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Hanyatt és a Van az a pillanat, de a Marsalkó Dáviddal közös Holnapig is nagyot ment. Háromszor szerepelt A Dal című tehetségkutató műsorban, a Sztárban sztárból Nena 99 Luftballons című számának német eredetijével búcsúzott, de ő énekelte minden idők második legjobb magyar tévésorozatának (Társas játék) a főcímdalát is. 2014-ben a Blondie előtt lépett fel a Budapest Arénában, és azzal kezdődik ez a beszélgetés, hogy elmeséli, hogyan jött ez a lehetőség, és milyen érzés volt, amikor Debbie Harry kétszer is megtapsoltatta őt a közönséggel. Három évvel ezelőtt még úgy fogalmazott, hogy "amíg mozgok, amíg hangot tudok kiadni, a színpadon szeretnék lenni", de most már nem teljesen biztos benne, hogy élete végéig ezt akarja csinálni. "Borzasztóan sok minden történt három év alatt" - mondta most. Például elindította a Zenél az utca című tehetségkutató vlogsorozatát, amivel rengeteg terve van még. Miért akart annyira kijutni az Eurovíziós Dalfesztiválra ("Én értem a viccet, csak én szeretem")? Hogyan tanulta meg elviselni az ostoba embereket? Miért hozta meg azt a döntést, hogy a magánéletéről soha nem beszél a sajtóban? Miként tekint vissza a megasztáros szereplésére? Zavarja az idő múlása? Miért köszönte meg Chloë Sevigny-nek az egyik klipjét? És mi volt az a pánikroham a lemezbemutató koncertje előtt? Szó esett az élő fellépéseiről is, amik mindig élményszámba mennek. Gyakran szinte tudatmódosult állapotba kerül a színpadon, és a 2014-es VOLT fesztiválon egyszer csak bevillant neki, hogy ki akarja próbálni a stagedivingot. Az sem érdekelte, hogy miniszoknyában van, fogta magát, és bevetette magát a tömegbe. Azóta ez kötelező eleme a koncertjeinek. És persze beszélgettünk a 2011-es évről, amikor beütött a Hanyatt ("a mai napig szerintem senki nem tudja megmagyarázni, hogy miért lett sláger az dal"). A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Második adásunk vendége Csemer Boglárka, alias Boggie, aki a Parfüm című dalával olyan nemzetközi kört futott, mint magyar előadó szinte soha, majd megnyerte A Dalt és 220 millió ember látta őt énekelni az Euróvíziós Dalfesztiválon. "Egyik nap még az ismeretlenség nyugalmával írogatom a kis dalaimat, fellépegetek itt-ott, aztán hirtelen egy hét alatt megnézik 13 millióan a dalomat. Ez egy olyan népmesei sztori, hogy én se hiszem el sokszor" - mesélte a podcastunkban Boggie a 2014-es évről, amikor a Parfüm letarolta az internetet. A nagy sikert fel kellett dolgozni, és nem volt mindig könnyű "elviselni az egész világ figyelmét". Hogyan merült fel egy nemzetközi karrier lehetősége akkoriban, mik voltak ennek a veszélyei, és mit bánt meg ezzel kapcsolatban? Egy évvel később jött A Dal, és az Eurovíziós szereplés, ahol egy balladát, konkrétan egy világbéke himnuszt énekelt. Akkor ezt egy jó következő lépésnek gondolta, de ma már látja, hogy amennyit nyert vele, annyit veszített is. Ellepték a trollok az közösségi médiás felületeit, megjelentek a rosszakarók, megkörnyékezte a bulvár, és leszívta az energiáit a versennyel járó körítés. "Ez a dal nagyon elkomolyított" - mondta még erről, és utána évekbe telt, mire újra hívták fesztiválokra. Megbeszéltük azt is, hogy mennyire volt bosszantó ebben az időszakban, hogy feltűnt a színen egy másik Bogi nevű énekesnő. Tipikus csepeli munkáscsaládból származik, úgy nőtt fel, hogy mindent neki kell megoldania, és ez a zenei karrierjével kapcsolatban is igaz, különösen mióta önmaga menedzsere lett. 16 éves kora óta van együtt a férjével, Nagy Bálint filmrendezővel, akinek a fejéből kipattant a Parfüm videoklipjének zseniális ötlete. Szó esik arról is, hogy mi változott azzal, hogy anya lett, és miért nem költöztek külföldre. "Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az utóbbi másfél évben nem jutott eszembe, hogy nagyon gyorsan el kéne húzni innen" - jegyezte meg. A kezdetektől fogva következetesen három nyelven kommunikál a rajongóival, és a most készülő negyedik lemezén is lesznek angol és francia nyelvű dalok. A pandémia alatt jött rá, hogy a francia vonalat tovább kell építeni, mert a koncertek kiesésével "ebből egy COVID alatt nem lehet megélni". Itthon pedig szeretne nyitni egy szélesebb közönség felé, és elgondolkozott azon is, hogy ezért milyen kompromisszumokra hajlandó. Azt tűzte ki célnak, hogy az új albumon csak slágerek lesznek, a legújabb dala, a most pénteken a Recorderen debütált Füst is már ezt a vonalat képviseli: "van benne egy kis trendiségre hajazás, amit eddig nem csináltam, de imádom, és teljes mellszélességgel vállalom". A Nagy Évem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató program támogatásával jött létre.…
Első adásunk vendége Varga Zsuzsa, aki az ezredforduló egyik legnépszerűbb popzenekarának, a Venusnak volt az énekesnője, és olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Régi nyár és a Kockahas . A zenekarból távozása után több sikeres szólólemezt megjelentetett, majd hat éven a Stopsonic nevű electro-pop formáció tagja volt. Jelenleg egy újabb szólóanyagon dolgozik, de előtte még kiadta a Legszebb rémálmom című dalt, amiről így mesélt A Nagy Évem podcastban: "Ez a dal egy vallomás, ami egy időszak lezárásáról szól. Egyrészt egy párkapcsolat, másrészt a rossz életem lezárásáról. De azért van vége, mert én akartam, mert pusztító volt, mert nem működött. Úgy éreztem, először le kell zárjak mindent, és csak utána kezdhetek bele valami újba, valami tök másba. Légüres térben lebegek ezzel a dallal, valami lezárul, valami elkezdődik. Ez egy kiragadott pillanat, amiben arról beszélek, hogy sok minden jó volt, sok minden szar volt, és most lezárom ezt." Zsuzsa nem szokott rágódni a múlton, és sosem szokott nyilatkozni a régi dolgairól, de most egyszer és utoljára a kedvünkért kivételt tett, és közel két órában végigbeszéltük azt az utat, amit az elmúlt három évtizedben bejárt az életében. Az ingázást tanya és kisváros között, a sötét koleszos időszakot, a zenekarozás kezdeti eufóriáját, a sikerrel együtt érkező alattomos húzásokat, az édesanyja elvesztését, az elválást a zenekartól, az újrakezdések sorozatát, a hatéves kitérőt az alkalmazott showbusiness világába, a hazatérést, a megszabadulást a függőségektől, és az ugrást abba, amitől egyszerre a legjobban fél, és amire a legjobban vágyik. A podcast műsorvezetője a Recorder magazin vezető szerkesztője, Varga Ferenc, aki kilenc éve készíti az egyik legnépszerűbb magyar filmes podcastot (Filmklub). A műsor vizuáljáért Kenczler Marci felel, a főcímzenéért Kristóf Norbert. A Nagy Évem podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program kollégiumának támogatásával jött létre.…
Velkommen til Player FM!
Player FM scanner netter for høykvalitets podcaster som du kan nyte nå. Det er den beste podcastappen og fungerer på Android, iPhone og internett. Registrer deg for å synkronisere abonnement på flere enheter.
Bli med på verdens beste podcastapp for å håndtere dine favorittserier online og spill dem av offline på vår Android og iOS-apper. Det er gratis og enkelt!